Egy kedves barátom megemlítette, írhatnék arról, mi a teendő azokkal a cukrosokkal, akik nem vesznek tudomást arról, hogy foglalkozni kell a cukorbetegségükkel, mert előbb-utóbb ráfaragnak. Milyen lesz az ő filmjük?
Előbb-utóbb ráfaragnak
Eszembe jutott egy idős férfi, akivel egy cukker rendezvényen beszélgettem. Tejfüggő volt, ő legalábbis így írta le magát. Na, ilyenről se hallottam még… Elárulta, hogy borzalmas magas cukrokat mér és a dokija sem tud vele mit kezdeni.
– Na ez meg hogy lehet?! – kérdeztem.
– Hát úgy, – jött a válasz – hogy délutánig egész jól bírom, betartok mindent, de azután nem tudok uralkodni magamon és elkezdem inni a tejet!
– Mégis mennyit?!- kérdeztem kicsit mosolyogva, mert látva az úr bűnbánó, szégyenkező arcát, kezdtem magam kicsit kívülről gyóntató atyának látni, ami valljuk be, nem az én asztalom.
– 3-4 litert simán – vallotta be megtörten.
Upsz…. A vigyorom kicsit leesett az arcomról. Számoljunk csak! Egy liter tejben van 50 gramm szénhidrát, tehát a bácsi esténként – úgy az étkezésen felül – plusz 200 gramm szénhidráttal fellövi a cukrát valahová a Hubble űrteleszkóp mellé és csodálkozik, hogy kiakad a műszer. Tudja, hogy ez nem oké, mégis ez megy minden áldott nap.
– És miben tetszik reménykedni?! -kérdeztem, mikor elárulta, hogy ért ő mindent, de a tejről nem tud lemondani.
– Nem tudom – jön a válasz – valami csak lesz, bár a szemem már kicsit oda van.
Ez a bácsi is főszereplő. Van egy saját filmje, abban él! Nem is gondolja, hogy simán kiírják a történetből! Van benne is, de bennünk is egy kitartóan duruzsoló hang, hogy velünk az biztosan nem történik meg, ami mással, hogy az én sorsom nem lehet ilyen. Valahogy megúszom! Feltalálják,meggyógyítják, beültetik, kitalálják, megoldják és én csak mosolyogva sétálok tovább a főszereplőknek kijáró öltöző felé…
Vagy nem.
Senkit nem lehet akarata ellenére megváltani és gyógyítani sem. Ha makacsul kitart valaki a Főszereplő Sérthetetlen Státusza (FSS) mellett, legfeljebb majd úgy jár, mint az a főszereplő, aki a filmje első percétől halott volt. Csak neki nem szólt senki…
