Dibusz Dénes: – A sorsolás pillanatában, az első meccs után, de talán még a másodikat követően sem gondolta volna ezt senki, a harmadik után pedig végképp nem, az nem úgy sikerült, de szerencsére kijöttünk abból a gödörből és megmutatta a szebbik arcát a csapat. Az első félidő elég nehézkes volt, de ott is voltak olyan lehetőségeink, amit nem tudtunk a végén lejátszani, kétszer-háromszor mögéjük tudtunk kerülni a szélen, de nem jöttek azok az utolsó passzok, volt, hogy felpattant a labda, nem jól találtuk el.
Én is azt éreztem, hogy nem különösebben néz ki jól a mérkőzés, aztán sikerült megszereznie a vezetést a Monacónak, szerintem véleményes körülmények között, előtte talán volt egy fault. A játékvezető így látta, mint talán jónéhány más esetet úgy látott, hogy nem tudom, rajta kívül látta-e még valaki úgy.
A második félidőben úgy jöttünk ki, hogy egy életem, egy halálom, pontot kell szerezni. Nem mondom azt, hogy sorjáztak előttünk a helyzetek, de végig egy kiegyenlített meccs volt, benne voltak azok a periódusok, amikor fölénybe tudtunk kerülni, picit nagyobb nyomást tudtunk a Monacóra helyezni, és amikor a szurkolóink erejét felhasználva picit zavart tudtunk okozni és végül is egy szép támadás végén sikerült meglőni az egyenlítő gólt, ami csoportgyőzelmet ért. Nagyon nagy öröm, boldogság, nagyon szerencsésnek vallhatjuk magunkat, akik ennek részesei vagyunk. Jó pár éve nagyon komoly teljesítményt nyújtunk. Sajnos a tavalyi szezonban nem úgy sikerült az EL-csoportkör, de összességében nem lehet okunk a panaszra.
Amit célul kitűztünk, az meglett. Sokan aláírtuk volna, hogy a harmadik helyen jutunk tovább és az EKL-ben kell folytatni, ez minden várakozást felülmúlt. Úgy néz ki, megéri és lehet is álmodozni, mert ez a csapat képes arra, hogy jóval magasabban jegyzett együtteseket megszorítson, legyőzzön, kiejtsen.
Van még egy csoportmeccs, szeretnénk azon is jól szerepelni, lehet pontokat gyűjteni. – mondta Dibusz, akit emlékeztettek arra is, hogy a Puskás Arénában lesz a mostani EL-kiírás döntője. – A vezetőedző már az előző MK-döntő után felhívta rá a figyelmet, hogy hol lesz a döntő. Nem így terveztük az EL-döntőbe jutást, de ha ez az út, akkor ez az út. Szerettünk volna a BL-ben indulni először, de senki nem szomorú most emiatt a klubnál, ez óriási dolog. (M4 Sport)
Kristoffer Zachariassen: – Egészen biztosan! – válaszolta az EL-ben már három találatnál járó Zachariassen arra a kérdésre, hogy ez volt-e eddigi karrierje legfontosabb gólja. – Nagyon sokat jelent számomra, hogy én lőhettem ezt a gólt, ráadásul a szurkolótáborunk előtt. Nagyon kemény csoportból jutottunk tovább elsőként, ez egy hihetetlen teljesítmény és megmutatja, hogy nagyon jó csapatot alkotunk. Nagyon izgalmas lesz a következő év. A gólomnál kicsit attól féltem, hogy les lesz, ránéztem az asszisztensre, vártam, hogy felemeli a zászlót, de amikor lent maradt, az hihetetlen érzés volt, nem tudom leírni. Nagyon kemény meccs volt egy jó ellenféllel szemben. Amikor új országba, új kultúrába, új csapattársakhoz kerül az ember, az nagy változás, de úgy érzem, elég sokat fejlődtem, beilleszkedtem a csapatba, jól kijövök az edzőkkel és az egész csapat egy nagy lökést kapott támadásban és védekezésben egyaránt. Nagyon összetartó társaság a miénk és minden egyes meccsen, amit megnyerünk azt érzem, hogy hatalmas a csapatmunka, nem egy-két ember végzi el a munkát. Erre kell építenünk a folytatásban is. Minden meccsen győzni szeretnénk, ha így sikerül, akkor sokáig juthatunk.
Ez a legjobb csapat, amiben valaha játszottam, nagyon jók vagyunk, nagyon jó minőségű játékosok alkotják a keretet, akikkel kiváló dolgozni. Minden egyes meccsen képesek vagyunk betalálni és arra is, hogy lehozzuk kapott gól nélkül, így kell folytatnunk. (M4 Sport)
Zachariassen hatalmas öröme az egyenlítés után. Fotó: Sas Gábor
Botka Endre: – Nagyon nehéz mérkőzés volt, az elején nem találtuk a játékukra az ellenszert, de ezt küzdelemmel le tudtuk győzni. Mint minden egyes mérkőzésen, tudunk találni egy gólt és az volt a kulcs, hogy nem kaphatunk egy gólnál többet és ez még úgy is sikerült, hogy a bíró mellettük volt. Nekünk pedig volt egy olyan szurkolótáborunk, ami nagyon nagy segítségünkre volt. Nem gondolnám, hogy izgultunk vagy idegesek lettünk volna, hiszen hosszabb ideje játszunk nemzetközi szinten, tudtuk azt, hogy nagyon nagy tétje van, de nem láttam a többieken azt, hogy ez ráment volna a játékra.
Már sok olyan meccs volt, amikor a cserék hihetetlenül jól szálltak be, most is azt éreztem, hogy egy nagy löketet adtak a csapatnak és hál’Istennek be tudtunk rúgni egy helyzetet. Szerintem pont azért nem volt olyan nagy izgalom, mert tudtuk azt, hogy hazai pályán nagyon erősek vagyunk, olyan emberek vannak mögöttünk, akik minden egyes mérkőzésen itt vannak és támogatnak minket, ennek tudható be, hogy sokkal nyugodtabbak voltunk
– válaszolta a magyar válogatott védő, aki a csoportelsőségre és a hátralévő egy meccsre is reagált. – Elsőre ez hihetetlen, még emészteni kell, de ezért küzdöttünk. Oda is úgy megyünk, hogy győzzünk, de egy kicsit felszabadultan játszhatunk, viszont ezek nem olyan meccsek, hogy csak úgy kimegyünk és kivisszük a mezt, hanem oda kell tenni magunkat. (M4 Sport)
