A közelmúltban a jochapress.hu azt merészelte írni, hogy a meccsek előtti fogadkozásokat mellőzni kellene és inkább csak a konkrét történések után írjanak a lapok a labdarúgó mérkőzésekről. A Ferencváros hatalmas „bukfence” után a korábbi kijelentés hatványozottan aktuális.
Az előzetesen megjelent, ugyancsak jól fésült nyilatkozatokból elég csak Gera Zoltánra emlékeztetni. Olyan szépeket mondott a leendő erőpróbáról, hogy azokat a fogadkozásokat nem is szabad idézni. A Ferencváros papíron egyértelműen jobb (milyen kár, hogy nem papíron játszák a meccseket!?), ezt már Knézy Jenő mondta a tévében. Amikor a 75. percnél járt a mérkőzés, arról szólt, hogy a Fradi két gólnyira van a győzelemtől. A 90. percben – négy perc hosszabbítás volt még hátra – pedig már megelégedett volna a becsületgóllal is, de az sem jött össze. A molinó sem tette meg a várt hatást. Azon ugyanis azt olvashattuk: „Böde papa lőj gólt!”
Maga mérkőzés egyébként nem sok szót érdemel, szerecsenmosdatásra pedig nem vállalkoznék. Néhány kérdés viszont kínálja önmagát. Mikor zárják le végre ez a klubkártya ügyet a Ferencvárosban és máshol is? Lehet szkennerezni, meg egyebekről vádaskodni, az viszont tény: Angliában ezt a témát egyértelműen rövidre zárták. Ez nem Kubatov – Szurkolók közötti ügy kellene legyen! Az pedig nevetséges, hogy az MLSZ egy év után visszavonulót fújt! Akkor inkább hozzá sem kellett volna kezdeni…
Ami pedig a látottakat illeti, hát azt nehéz minősíteni. És mindezt mennyi pénzért varázsolják a zöld gyepre az „aranylábúak”? (Az összegek titkosak, elvégre a személyiségi jogok…talán a meccseket is betitkosítva kellene lejátszani?) Soha nem voltam elkötelezett drukker, de ma is kívülről fújom a Ferencváros vagy az Újpest fél évszázaddal előbbi összeállítását. A maiakat pedig szinte lehetetlen nyomon követni, akkora a játékosok mozgása. A játék pedig mennyivel jobb?
A jochapress.hu javaslata: ehhez a focihoz „színmagyar” csapatok is bőven jók lennének. Ja, hogy akkor a sok menedzserféle nem keresné rongyosra magát? Az megint egy más kérdés.
A legérdekesebb az a fanatizmus, amely jellemzi a Fradi drukkerek jelentős részét. Őket nem érdekli, hogy verik el kedvenceiket a nemzetközi porondon, nekik elég (lenne) a bajnoki cím is. Hogy az áhított első hely mit ér odakinn, az számukra nem szempont. Irigylem és tisztelem is őket, meg nem is értem az igénytelenségüket…
Ami engem illet, ha már így alakultak a dolgok, annak örülök a legjobban, hogy a Fradi megúszta a következő ellenfelet, a Standard Liege együttesét. Azt ugyanis csak a legvakmerőbb zöldvérűek gondolhatják, hogy a sokkal erősebb belgák ellen szárnyakat kaptak volna a fiúk. Ez így sokkal jobb. Következmény nélkül lehet latolgatni azt a meccset, ami nem is jön létre.