A december 18-ai MTK-Paks mérkőzéssel fejezte be futball-játékvezetői pályafutását a magyar NB I-es csúcstartó Solymosi Péter.
Tartalmas és hosszú pályafutásom volt – kezdte a Digi Sportnak adott interjúját Solymosi.
– Szerencsém volt, hogy az UEFA pár éve eltörölte azt a szabályt, hogy 45 éves kornál kell nyugdíjazni a játékvezetőket, így nekem több találkozó adatott. Azonban most éreztem azt, hogy a fizikális állapotom miatt érdemes abbahagynom a bíráskodást. Úgy gondolom, hogy a megfelelő teljesítményt tudtam nyújtani az utóbbi években is, ezért jobbnak láttam, ha ilyen állapotban vonulok vissza – mondta a már korábbi játékvezető.
Solymosi első NB I-es meccse a 2002 áprilisában játszott MTK-Sopron (1-0) találkozó volt, így az MTK mérkőzések foglalták keretbe a sporttárs pályafutását.
– Nem éltem meg negatívumként, hogy eljött az utolsó mérkőzésem időpontja. Nyilván máshogy készül egy bíró az első és az utolsó bajnoki mérkőzésére, de bennem csak jó érzések voltak – folytatta Solymosi.
Solymosi a riporter kérdésére arra is válaszolt, van-e kedvenc mérkőzése a pályafutásából.
– Nincs kedvencem, mindegyik másért volt érdekes. Van rengeteg dolog, amit másképpen csinálna az ember így visszagondolva, volt jobb és rosszabb meccsem is.
Szerencsére vezethettem négy kupadöntőt, Szuperkupa-döntőt, bajnoki rangadókat, úgyhogy nagyon nem tudnék kiválasztani kedvencet – majd azt a kérdést is megkapta, van-e olyan szurkolótábor vagy csapat, amelyre kevésbé gondol vissza jószívvel. – Egyáltalán nincs ilyen, ezt tiszta szívből mondom. Teljesen mindegy, hogy melyik szereplője vagyok a labdarúgásnak, játékos, edző vagy játékvezető, ennek nincs helye a fociban.
A játékvezető 2007-ben Szuperkupa-döntőt, 2009-ben és 2014-ben Magyar Kupa-döntőt vezetett, emellett az ő nevéhez fűződik a legtöbb NB I-es találkozó.
– Jó dolog, hogy ilyen szempontból csúcstartó vagyok, de nem igazán tulajdonítok neki nagy jelentőséget. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a plusz 4-5 év miatt jócskán hozzá tudtam tenni mérkőzéseket, valamint nekünk – mint hivatásos játékvezetőknek – már jóval több meccsen kellett bíráskodni, mint az elődeinknek.
Solymosi ebben a rangsorban egyébként Kassai Viktort és Szabó Zsoltot előzi meg. A rekord mellett egyébként 2006-ban, 2007-ben és 2015-ben őt választották az Év játékvezetőjének. Solymosi karrierje után is a labdarúgás körül marad és videóbíróként tevékenykedik majd.
– Úgy gondolom, ez a videóbírós rendszer már a modern focival marad. Lehet rá bármit mondani, de igazságosabbá teszi a játékot. Teljesen más hatások érik azt a játékvezetőt, aki a meccset vezeti és azt, aki a gépkocsiban ül.
Külföldi és hazai játékvezetők is megállapították, hogy sokszor sokkal jobban elfárad az ember a buszban ülve VAR-bíróként, mint aki a játéktéren működik. VAR-bíróként sokkal nagyobb a nyomás rajtunk,
mert a buszban hibázni sokkal nagyobb hibának számít, mint a játéktéren, ahol a pillanat tört része alatt kell jó döntést hozni. A VAR-buszban ülve hibázni a legnagyobb vétek. Az ember megnéz 3-4-5 kameraállást, és a hatodik pedig pont az ellenkezőjét mutatja, tehát nagyon alaposnak kell lenni. Ez az első fél év elment azzal, hogy volt pár jelenet, aminél kicsit hosszabb volt a vizsgálat, főleg a lesek tekintetében, de azt gondolom, idővel ez is le fog korlátozódni, erre is törekszünk – zárta interjúját a rekorder.
Edzőváltás jöhet az NB II-ben: 4 hónap után távozhat a Honvéd korábbi kupagyőztese
