A Magyar Kerékpáros Szövetséget is meghívta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a készülő új KRESZ alapelveit bemutató újságírói fórumra. Most a vezess.hu Itt vannak az új KRESZ első pontjai című cikke alapján betekintést nyerhetünk a készülő új szabályozás pontjaiba, mely többek közt a kerékpárosok fokozottabb védelmét is szolgálja:
Jelenleg 5 munkacsoportban dolgoznak a minisztérium és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) munkatársai más külső szakértőkkel együtt lépésről lépésre az új KRESZ-en. A részletes változásokat még hosszú hónapokig reszelgetik, ezek közül nem is akartak elárulni konkrétumokat, azonban a jogszabálytervezet szellemiségét és számonkérhetőségét meghatározó új alapelveket – ha nem is mindenhol száz százalékig végleges megfogalmazásban – megmutatták néhány újságírónak, köztük a Vezess embereinek is.
Több száz javaslatot kaptak civil szervezetektől és magánszemélyektől a jogalkotók a „no speed limittől a 90 km/órás sebességhatárig az autópályán”, mondták a háttérbeszélgetés résztvevői, akik szerint rövidebb, egyszerűbb és érthetőbb KRESZ-t alkotnak. „Az alapelvek fontosak, ez az origo” – ezzel a felütéssel kezdte Kerékgyártó János, az ÉKM helyettes államtitkára, majd a szakértők bemutatták a hét fogalom mögé sorolt konkrét, leendő pontokat és mondatokat.
Az új KRESZ-t indító legelső alapelv – a Személy és vagyonbiztonság – mondatait teljes egészében közöljük, lesz, ahol csak a fontosabbnak tűnő részeket. A vastagon szedett részek az újak.
1. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
a, úgy kell közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne sértse, és ne veszélyeztesse;
b, tilos szándékosan hátráltatnia más forgalmi műveletét, tilos a résztvevők közötti távolságot veszélyes mértékűre csökkentenie, és tilos a közlekedés rendeltetésével ellentétes magatartást tanúsítania;
c, haladéktalanul és hatékonyan cselekednie kell a közúti közlekedés körében kialakult veszély elhárítására, az elkerülhetetlen sérelem vagy kár mértékének a csökkentése érdekében.
Az új mondatok fontosságát nehéz megkérdőjelezni, egyúttal könnyű melléjük párosítani például a másik autójának „letolását”, a kormány ráhúzását, és természetesen a büntetőfékezést, vagyis a közúti veszélyeztetés több módszerét. A Vezess nemrég közölt ezekről évtizedes statisztikákat, érdemes megnézni a számokat. „A légi közlekedésben is van veszélyes megközelítés” – mondott egy példát Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKM) tanszékvezetője, aki szintén részt vesz az új KRESZ megalkotásában.
Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró is segíti a munkát, ő 40 évig ítélkezett közlekedési ügyekben. „Az Árpád hídon történt tragikus baleset előzménye a közlekedés rendeltetésével ellentétes magatartás” – hozott fel egy példát az első alapelv egyik részére, hogy jobban érthető legyen, mikre gondoltak ezekkel a mondatokkal. Szerinte az új jogszabály elfogadása után könnyebb lesz ítélkezni a közúti „kakaskodások” utáni balesetes ügyekben.
A második alapelv a Szabálykövetés, ennek új részei közül ezek a legfontosabbak a tervezetben.
2. § (2) Közúti jelzés utasítása és jogszabályi rendelkezés eltérő tartalma esetén, az utasítás szerint kell eljárni.
(3) A közúti utasításoktól és a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől abban az esetben lehet eltérni, ha annak betartása jelentősen sértené a továbbhaladáshoz fűződő érdeket és
a, az adott jelzés vagy észlelt egyéb akadály minden kétséget kizáróan üzemzavarból fakad, vagy
b, a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések más általi megszegése miatt nem tarthatók be.
Ezekre példának a buszsávban műszaki hiba miatt, a bal oldalán záróvonal mellett álló busz megkerülését mondták. Vagy annak a másik járműnek a kikerülését, amely vészvillogóval ugyan, de csak simán szabálytalanul várakozik a sávunkban, szintén záróvonal mellett. Aki ezekre azt mondja, hogy „ez csak jogászkodás”, annak igaza van. Egy új KRESZ megalkotása jogszabályok írása többek között ilyen mondatokkal. Habár mi is szerettünk volna ezeknél sokkal izgalmasabb, konkrét változásokról hallani például – és ez csak egy példa – mondjuk a gyorshajtókkal kapcsolatban, ezen a háttérbeszélgetésen egyelőre csak az új KRESZ alapelveit ismertették meg velünk.
Ez is elhangzott újságírói felvetésként a minisztériumban, amire Kerékgyártó János helyettes államtitkár elmondta, számos külföldi példát is vizsgálnak a jogalkotó munka során. A közlekedési szabályok megszegőinek büntetéséről egyébként az öt munkacsoport közül az egyik foglalkozik, az ún. szankcionálási. Ebben a csoportban ott vannak az ORFK rendőr szakértői is.
Együttműködés – ez a harmadik alapelv neve, amelyre példaként Fülöp Ágnes a cipzárelv alkalmazását hozta fel. Ennél ugye a közlekedési tábla szerint elsőbbségre jogosult engedi maga elé besorolni annak a járművét, akit elsőbbségadási kötelezettség terhel. Sőt, állítása szerint ki lesz mondva a készülő KRESZ-ben, hogy „elsőbbségben lévő is enyhén fékezzen, ha kell”. Íme, ennek az alapelvnek a legérdekesebb új részei (itt is a vastagon szedett az új).
3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
b, a forgalom észszerű és biztonságos menetének biztosítása érdekében türelmes, előzékeny és együttműködő viselkedést kell tanúsítania a forgalom más résztvevőjével szemben, valamint
c, úgy kell eljárnia, hogy a forgalomban való jelenléte, mozgása, közlekedési szándéka a forgalom más résztvevője számára ne legyen megtévesztő, továbbá egyértelműen felismerhető és megfelelően észlelhető legyen.
„Ha mindenki így közlekedne, nem lennének balesetek az utakon” – utalt Major a türelmes, előzékeny és együttműködő járművezetésre, kerékpárosokra és gyalogosokra. Nem ez a valóság, így ennek rögzítését is megteszik.
Az új KRESZ negyedik alapelve az Esélyegyenlőség, ami mindjárt világos lesz, mert itt is közöljük az új részeket, ezúttal is vastagon szedve.
4. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
a, közlekedése során figyelemmel kell lennie a nála védtelenebb biztonságának a megóvására,
b, minden helyzetben fokozott óvatosságot kell tanúsítania a legvédtelenebb közlekedési résztvevők biztonsága érdekében.
Ahogy cikkünk elején említettük, az alapelvek rendelkezései a majdani közlekedési balesetek bírósági megítélésében is iránymutatásként szolgálnak. Hogyan viszonyult egy autó a gyalogoshoz, vagy éppen egy kamion sofőrje a személyautóshoz, ugyanis a „nála” megfogalmazás egyértelműen hierarchiát jelent a közlekedés résztvevői között az új KRESZ megalkotói szerint.
Ugyanez igaz az elektromos roller és a motorkerékpár viszonyára. Természetesen megkérdeztük a jogalkotókat az elmúlt években elszaporodott, hivatalosan „mikrobolitási eszközöknek” hívott különféle teljesítményű rollerekről, elektromos egykerekűekről és társaikról, de az ezekkel kapcsolatos konkrét és új szabályokról is később akarnak majd beszélni.
Bizalmi elv névre hallgat az ötödik alapelv, olvassuk el először az új részeket, aztán a mobilhasználatról hozunk fel egy konkrét példát.
5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, számíthat arra, hogy a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat a közlekedés más résztvevője is megtartja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizalmi elv nem alkalmazható
a, legvédtelenebb közlekedési résztvevők esetében
b, és azzal szemben, aki a közlekedési szabályok felismerhető be nem tartásával közlekedik.
(3) Fokozott óvatossággal kell eljárni a (2) bekezdésben meghatározott közlekedési résztvevők tekintetében.
Egyre feltűnőbb jelenség, hogy egyre többen zárják ki magukat a körülöttük lévő közlekedés aktív figyeléséből füllhallgatóval, kapucni fejre húzásával, ne adj’ isten a kettővel egyszerre: és persze a mobiltelefonjuk aktív olvasásával, pötyögéssel, videók nézésével, podcastek hallgatásával, és lehetne még sorolni, mit látni gyalogostól, kerékpárostól és még autóstól is.
Itt merült fel a zebra mellett az útpadkán álló gyalogos esete, aki elmerül a mobiljában, tíz centire az úttest csíkjaitól. Az autós figyeli, jó esetben óvatosan közelít, de fogalma sincs, hogy lelép-e elé a gyalogos, vagy három perc múlva és harminc előtte elhaladó autóval később is ott álldogál-e még, arccal az úttest felé fordulva. „Nem kívánjuk korlátozni a gyalogos mobilhasználatát” – reagált erre Major. Fülöp Ágnes szerint pedig „a lelépési szándéknak is elsőbbséget akarunk adni”.
„Legvédtelenebb” közlekedési résztvevő esetén itt – és maradunk a zebránál – a labdát pattogtatva a gyalogátkelő mellett álló gyereket hozták fel példának. Kevésbé bízhatunk benne az előírt bizalmi elv ellenére, mint egy felnőtt szabálykövetésében.
Igen, a Fenntarthatóság a hatodik alapelv, ráadásul Nyugat-Európában egyáltalán nem ismeretlen a közlekedés szabályai között. Egyes országokban figyelik és büntetik a Tesco parkolójában hosszabban egy helyben álló autó vezetőjét, ha folyamatosan jár a motorja. Máshol meg azt, aki lakóövezetben ivóvízzel mossa a kocsiját. Ez a rész a legrövidebb.
6. § Aki a közúti közlekedésben részt vesz, minden helyzetben úgy kell eljárnia, hogy kerülje a szükséges mértéket meghaladó környezeti terhelést.
Különösen kíváncsiak vagyunk az átlagosan immár 16 éves – és emiatt nagyrészt start-stop nélküli – személyautók országában a leendő új és konkrét szabályokra. Nem kevésbé a szankciókra. „Dolgozunk ezen” – mondta a helyettes államtitkár.
Első ránézésre talán a legnehezebben megfogható az utolsó, hetedik alapelv az új KRESZ-ben, aminek a neve: Elvárható döntés. Ennek legérdekesebb része pedig a legelső mondat második fele.
7. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tőle elvárható biztonságos vezetéshez szükséges tudással és képességekkel rendelkezzen.
Evidenciának tűnik, de vannak új járművek, új forgalomirányítási eszközök, folyamatosan változik a közlekedés, miközben egyesek 30-40-50 stb. éve tanulták meg az akkori körülmények között akkor érvényes szabályokat. Emiatt Major szerint mindenkinek követnie kell a változásokat, folyamatosan bővíteni a közlekedési ismereteit. „Az orvostól is elvárjuk, hogy ne 30 éves módszerrel gyógyítson, ha van újabb.”
A háttérbeszélgetés végén rákérdeztünk egy sokakat érdeklő témára: hozzányúlnak-e a jelenlegi sebességhatárokhoz, várható-e bármilyen változás? „Beleférhet a sebességhatárok módosítása, de még nem tartunk ott” – válaszolta Major Róbert. Nyilván tud konkrét terveket ezzel kapcsolatban a tanszékvezető, de ezekről a jelenlegi tervek szerint csak hónapok múlva kapunk tájékoztatást.
A jogszabályalkotás következő lépéseként a gyalogosokkal foglalkoznak a minisztériumban. Ígéretük szerint még a nyáron elárulnak ezzel kapcsolatban újabb részleteket.
És hogy mikor lesz teljesen kész, elfogadott és lepecsételt, mindannyiunkra kötelező új KRESZ-ünk? Ha 2025 márciusának végére valóban a kormány által beterjeszthető formában lesz már, akkor is eltelik valamennyi idő az elfogadásáig, majd hosszú hatálybalépési időszak következik, amely alatt például át kell állni erre – hogy csak egy példát mondjunk – a járművezető-képzésnek. Ez olyan 6-12 hónap lehet jövő tavasztól számítva. Vagyis legkorábban 2025–2026 fordulójától büntethetnek legkorábban a rendőrök a vadiúj KRESZ szerint. Lehet abból 2026 is.
Magyar Kerékpáros Szövetség
