Joao Janeirót nemrég nevezték ki a tulajdonost és vezetőséget is váltó DVSC-nél, amely már a harmadik magyarországi csapata a portugál szakembernek a Szeged és a Kisvárda után. A tréner hazája egyik vezető futballportáljának, a zerozero.pt-nek adott hosszabb interjút – az itteni munkáját érintő válaszaiból idézünk témakörök szerint az alábbiakban.
A szegedi évekről és a Kisvárdára igazolás nehézségeiről
– Nagyon jó volt Szegeden. Az első szezonban feljutottunk. Brutális költségvetésünk volt az új stadion miatt, aztán jött a világjárvány és minden leállt. Végül nem fogadtam el a szerződés-hosszabbítást, egy elsőligás klubhoz mentem, de a szövetség nem fogadta el először a klubváltásomat, mert még az UEFA edzői tanfolyamára jártam, az utolsó szintre.
Itt nem viccelődnek azzal, hogy nincs megfelelő végzettséged és edző lehetsz az NB I-ben – itt ilyen nem létezik.
Egy hónappal a bajnokság kezdete előtt nem fogadták el a jelentkezésemet, én pedig kihasználtam ezt az időt, hogy elvégezzem a tanfolyamot. Végül csatlakoztam ahhoz a Kisvárdához, amelyik le akart szerződtetni és a klub először indulhatott Európában,majd kivásárolt a DAC, amely ugyancsak kvalifikálta magát a nemzetközi porondra. Most pedig már a Debrecennél vagyok, egy olyan klubnál, amelynek van neve, de egy nehéz időszakon megy keresztül a befektetői háttér változása miatt.
Kisvárda, DAC, Debrecen
– Kisvárdán aláírtam a szerződést, de a szezon kezdete előtt csak három hetem volt arra, hogy mindent megtervezzek. Csak olyan játékosokat tudtunk szerződtetni, akik szabadok voltak a piacon, és nagyon jól is sikerült válogatni. Aztán jött a DAC, egy erős szlovákiai klub, amely a magyar régiót képviseli az országban, és kifizette a kivásárlási záradékot a szerződésemben. Hatalmas kihívás volt, sok nemzetiségű játékosokkal, és sikerült európai indulást jelentő helyezést elérnünk. Egy időben több mint 90 játékost edzettem. A végeredmény végül kivételes volt, azonban valamilyen cél elérése mindig okoz némi kopást a felek között, és úgy döntöttünk, hogy nem hosszabbítunk. Volt néhány javaslat az asztalon, és végül a Debrecenét fogadtam el.
A Lokiról
– Ez egy három hete megvásárolt klub és én az új vezetőség hívására érkeztem, azzal az ambícióval, hogy minden felügyeljek a szakosztálynál az orvosi témáktól az elemzésig. Mindent. De én vagyok az edző is és el kell viseljem az átalakulással járó nehézségeket is. Ez egy nagyon bonyolult folyamat, de egy történelmi csapatról beszélünk. A város remek, a klubnak pedig nagy szurkolói támogatása van. Amikor kiderült, hogy a Debrecennél dolgozhatok, sok üzenetet kaptam a szurkolóktól, hogy jöjjek ide, mi pedig ott akarunk lenni, ahol minket is akarnak. Mindent megteszek és folyamatosan azon dolgozom, hogy minél jobb technikai eszközökkel tudjuk ellátni a csapatot. Érzem a támogatást a vezetőség részéről is, ők is fejlődni akarnak, de türelmesnek kell lennünk, hogy felismerjük, a dolgok nem egy pillanat alatt készülnek el. Tudjuk, hogy a türelem a futball világában gyakorlatilag nem létezik, de ezzel együtt kell élnünk. Hálás vagyok a bizalmukért és mindent beleadok, hogy sikeresek lehessünk. (…) Nagyon szeretném, ha azt mondanák, ha egyszer elmegyek innen, hogy Janeiro megtartotta azt a vonalat, amit az ezt megelőző 3-4 évben is képviselt. Szeretném fejleszteni a klubnál lévő fiatalokat, nem utolsósorban azért, mert engem is a fiatalok iránti elkötelezettségemről ismernek ebben a régióban és ezt az irányvonalat őszintén, egyenesen és örömmel követni. Öröm nélkül pedig nem érdemes dolgozni. Hogy hogyan mérhető a siker? Ezt nehéz megmondani. A lényeg, hogy mindig tegyünk meg minden tőlünk telhetőt.
Az NB I-ről
– Ez egy nagyon érdekes és versenyképes bajnokság. Három-négy csapat van kicsit feljebb: Ferencváros, MOL Fehérvár FC, Budapest Honvéd és a Puskás Akadémia. Annak ellenére, hogy a Vitória ellen nagyon halvány képet mutatott a Konferencia Ligában, a Puskás egy kivételes költségvetésű csapat. De a körülmények itt is kivételesek.
Az itteni első- és másodosztályban szinte bármelyik klub jobb feltételek között dolgozhat, mint a dél-európai csapatok többsége. Rengeteg állami támogatást kap a labdarúgás. Szerintem 5 év múlva erős magyar csapatokat fogunk látni Európában. A játékosok nagyon technikásak és nagyon agresszívak. Kicsit több taktikai fejlesztésre van viszont még szükségük.
Első meccsét épp a Kisvárda ellen játssza majd
– Természetesen ez egy nagyon különleges mérkőzés lesz a számomra.
Kisvárdán nagy nyomot hagytam magam után, sok olyan területet fejlesztettem a klubnál, ami addig nem létezett – kicsit olyan lesz ez, mintha saját magam ellenem játszanánk, mondom ezt mindenféle tiszteletlenség nélkül a jelenlegi kisvárdai edzővel szemben.
Úgy gondolom, hogy jelenleg magasabb szinten vannak, mint mi, otthon is játszanak, és minden bizonnyal motiváltak is a kazahsztáni győzelem miatt. De úgy fogom felkészíteni a csapatomat, hogy győzni tudjak. Nem is lehet másképp.
NB I: Az orosz éllovas vinné a magyar válogatott kerettag játékost – ennyit kérnek érte
