Szövetségünk kiemelten kezeli a sportegészségügy, a megelőzés kérdését, különös tekintettel arra, hogy a magyar labdarúgók jelentős része gyermekkorú. Ahogy az elmúlt időszak példái is rávilágítottak, a sportpályákon is előfordulnak akár tragikus következményű esetek. Erre is tekintettel, valamint a teljesítmények támogatása érdekében a sportegészségügy terén végrehajtott fejlesztések, a modern eszközök beszerzése és a hozzáférés szélesítése elengedhetetlenek.
A Magyar Labdarúgó Szövetség nyilvánosságra hozott stratégiája mentén 2010 óta folyamatosan jelentős fejlesztéseket hajt végre számos területen. Ilyen az infrastruktúra-fejlesztésben az országos pályaépítési program, a sportszakember-képzésben az edző-, csapatorvos-, erőnléti edző-, pályakarbantartó-képzési programok, a sportegészségügy területén pedig a diagnózis központok felállítása és alapeszközök elterjesztése. Ezen beruházások sok esetben logikus módon nem az MLSZ-ben valósulnak meg, hanem ott, ahol azokra szükség van, ahol a legtöbben hozzáférnek és ahol rendelkezésre áll a működtetéshez szükséges tudás. A 2017-ig átadott mintegy ezer különböző méretű pálya sem a Telki edzőközpontban, hanem az ország összes megyéjében, a különböző alapítványok, iskolák, önkormányzatok és egyesületek tulajdonában lévő területeken szolgálja a futballozókat.
A sajtóban is említett sportegészségügyi fejlesztések első ütemében az MLSZ 2013-ban vásárolt egy nagy értékű ultrahang diagnosztikai készüléket, amely a Nemzeti Sportközpontok Sportkutatási és Diagnosztikai Igazgatóságában (NSK DSI) került elhelyezésre, mivel az ott meglévő szaktudás mellett tudja hatékonyan szolgálni a fiatal sportolókat. Tavaly óta zajlik a diagnosztikai program második ütemének előkészítése, amelynek célja egy olyan egységes egészségügyi és teljesítménydiagnosztikai eszközpark és adatbázis létrehozása és felhasználása, amelyben az akadémiák és a szövetség számára évekre megfigyelhetően nyomon követhetővé válnak a játékosok releváns adatai. A szövetség ezeket az eszközöket is a felhasználási területen helyezi el, amelyre a szakmai alkalmasság figyelembe vételével a Budai Egészségközpont számít kompetens megoldásnak. A szakértelmet igénylő szolgáltatást természetesen az Egészségközpont látja el, és a másik diagnosztikai központhoz hasonlóan a szövetség által szervezett központi programban térítésmentesen végzi a feladatot, ugyanakkor más sportágak és az ország teljes lakossága számára is hozzáférhetőek a kapacitások. Az egészségügyi intézményekkel kötött megállapodás szerint az intézmények saját eszközparkjukat is rendelkezésre bocsátják a teljes körű szűrőprogram lebonyolítása érdekében.
Mindeközben az MLSZ 2016 és 2017 során ezer defibrillátort vásárol és helyez el amatőr sportegyesületek pályáin, továbbá jelenleg is zajlik annak a húsz tejsavszintmérő berendezésnek a megvásárlása, amelyeket a szövetség az NB I-es profi klubokhoz és az utánpótlás akadémiákhoz telepít. Ezen laktát-mérések arról adnak visszajelzést, hogy egy-egy játékos adott időszakban milyen szinten terhelhető a teljesítmény maximalizálása, és az egészség megóvása tekintetében.
Fentiek az MLSZ stratégiájában célkitűzésként szerepelnek. Megnyugtató, hogy ezeket a lépéseket a labdarúgó társadalom és a sajtóhírek szerint a közvélemény is hasznosnak, a mai életmódnak megfelelő intézkedésnek, a modern orvostudomány elterjedése részének tekinti. Ugyanakkor fontosnak látszik egyértelművé tenni, hogy az MLSZ elnökének a Budai Egészségközpontban történő esetleges tulajdonszerzése és a fenti szakmai program semmilyen módon nem kapcsolható össze. Ennek lehetőségét a tisztességes szándékok mellett a szövetség ellenőrzési rendszere, folyamatai és törvényes felügyelete is kizárják.
