MH/MTI
2023. október 10. kedd. 18:37
A Sport és országimázs Ázsiában című rendezvényen az MKI kutatói mellett részt vett az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egyik elemzője is. A beszélgetés egyik apropója a hétfőn a kínai Hangcsouban befejeződött Ázsiai Játékok volt, de a sportdiplomácia szélesebb kontextusairól is szó esett.
„Magyarországon a sport egyértelműen stratégiai ágazat” – mondta Salát Gergely, az MKI vezető kutatója.
Hozzátette: ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az ország sok nemzetközi sporteseményt rendez, és stadionok, sportcsarnokok épülnek, hanem például az iskolai mindennapos testnevelés bevezetésében vagy akár a falusi focipályák öltözőinek kimeszelésében. A cél nyilvánvalóan, hogy a sportban Magyarország a saját gazdasági súlyánál, népességénél jelentősebben legyen jelen a nemzetközi porondon.
Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője kiemelte: Magyarországnak komoly előnyt jelentenek az elmúlt több mint száz év sportsikerei. Az elmúlt években sokan, köztük több ázsiai ország felismerte ezt, többi között India és az Öböl-menti országok „hatalmas pénzeket invesztálnak abba, hogy sportnemzetté váljanak”.
„A magyar lakosságban igény van arra, hogy az elmúlt évek sok sikeres nemzetközi sporteseményének megrendezése után olimpiát rendezzünk” – jelentette ki. Véleménye szerint ez mindenképpen erősítené a nemzeti büszkeséget, a nemzeti identitást. Az elemző azt mondta: Magyarország infrastruktúrában, szervezésben „sokkal jobban fel van készülve egy olimpia megrendezésére, mint ahogyan például Görögország volt 2004-ben”.
Mezei Tibor, az MKI kutatója arról beszélt, hogy a magyar kormány a sportdiplomáciát regionális helyzete, a szomszédos országokkal fenntartott viszonya alakításába is beillesztette, ezért tesz meg mindent egy olimpia rendezéséért is.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a most véget ért Ázsiai Játékokon 45 ország 12 500 versenyzője vett részt, ami nagyobb szám, mint a nyári olimpiai játékokon szereplőké. Mint Salát Gergely fogalmazott, a rendező Kína számára diplomáciai szempontból is komoly jelentősége volt a 16 napos játékoknak, hiszen Japánnal, Dél-Koreával vagy Indiával konfliktusai vannak. Megemlítette, hogy az esemény alkalmával készítettek elő egy kínai-dél-koreai csúcstalálkozót.
Mezei Tibor hozzáfűzte, hogy nagyon látványosan megnőtt az ázsiai országok szerepe a nemzetközi sportéletben. Ezt jól mutatja, hogy 2018-ban Dél-Korea téli olimpiát, 2020-ban Japán nyári, két évvel később Kína téli olimpiát rendezett. Salát Gergely szerint Ázsiában különösen érvényes, hogy egy ország kormányának belső legitimációját, valamint nemzetközi marketingjét növeli a sikeres rendezés.
A résztvevők beszéltek arról is, hogy a sport növelheti a turizmust, egy nemzetközi esemény megrendezése a kereskedelmi és tévés bevételek szempontjából is jelentős, emellett óriási hatással van az országimázsra.
„A sport a kezdetektől politikai esemény is, gondoljunk csak az 1936-os berlini olimpiára, vagy az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i olimpia részleges bojkottjára. A sport tehát a politika eszköze is volt, és most is az, hiszen az orosz-ukrán háború hatása itt is megjelenik” – jegyezte meg Salát Gergely.
Írta a Magyar Hírlap
