A tollaslabdázáshoz hasonló játékokat már több ezer évvel korábban is játszottak. Közvetlen elődjének a 17. században Európában már gyakorolt „repülő játékot” tartják. A mai tollaslabda, a „badminton” egyenes ági felmenőjét 1886 táján hozták Indiából Angliába brit katonatisztek. A játék nevét a Beaufort herceg badmintoni birtokán megrendezett első verseny helyszínéről kapta.
Sándorházi Vivien. Fotó: Mark Phelan
A világhódító utat megjárt sport Magyarországon a huszadik század második felében bontogatta szárnyait javuló eredményekkel, de az igazi fellendülés akkor következett be, miután a tollaslabda 1992-ben, Barcelonában olimpiai sportág lett. A mindenkori legjobbjaink világszenzációt ugyan máig sem értek el, de az is komoly sikernek számított, hogy például Sárosi Laura két alkalommal is kijutott az olimpiára. (Rio de Janeiroba és Tokióba.)
A tollaslabdázók ma is jelen vannak a magyar olimpiai sportágak egyikeként az élsportban is. Jelenleg Sándorházi Vivien a világranglista első száz versenyzője között jegyzett, a legjobb férfi, Könczöl Ádám pedig küzd a legjobb száz közé kerülését a világszerte – elsősorban Ázsiában – rendkívül népszerű és magas szinten űzött sportágban. Igyekezetük, igényességük egyik jeleként a közelmúltban huszonkettedik sportágként ők is együttműködési szerződést kötöttek a Magyar Edzők Társaságával (MET) abban a nem titkolt reményben, hogy a magyar sport folyamatos fejlődésének támogatásában egyre nagyobb szerepet betöltő MET sokoldalú segítségét mindinkább igénybe vehessék sportáguk további erősítése érdekében.
A Magyar Tollaslabda Szövetség elnökével, Kapitány Péter Jénossal erről a témáról, a megállapodás jelentőségéről beszélgettünk.
– Bár az elnöki teendőket civil munkám mellett, társadalmi alapon látom el, ám ebben az alaphelyzetben is igyekszem keresni azokat a lehetőségeket, amelyek számunkra is elérhetőek és amelyektől sportágunk eredményességének folyamatos fejlődését remélhetjük – summázott az elnök, aki debreceni csapatával hatszoros országos győztesnek mondhatja magát, s aki egyéniben is sikeres versenyzőnek számított, hiszen partnerével, Tóth Henrikkel három alkalommal is ezüstérmes lett a felnőtt bajnokságok páros versenyszámában.
– Tanulmányai befejezését követően felhagyott az érdemi versenyzéssel…
– A debreceni Agrártudományi Egyetem elvégzése után Kiskunfélegyházára kerültem, ahol mindmáig nincs tollaslabda szakosztály, én viszont folyamatosan részt vállaltam a sportág országos életvitelében. Versenybíró lettem, majd zsűrielnök, ezt követően 2018-ban választottak meg a játékvezető bizottság (JB) elnökévé. Három év elteltével, 2021-ben pedig bizalmat kaptam a szövetség elnöki teendőinek ellátására.
– Hogyan tekint vissza az utóbbi öt évre?
– Lehetőségeinken belül igyekszünk lépést tartani a nemzetközi színvonallal. A Multi Alarm klub szerződtette edzőnek a kiváló skót edzőt, Gregor McVean-t, aki később szövetségi kapitányként friss szellőt hozott a sportág életébe. Szövetségünk kiemelt gondot fordít az állományunkba tartozó tizenegy szakember folyamatos képzésére, illetve továbbképzésére. Tevékenységünk során elsősorban a minősítési rendszer folyamatos felülvizsgálatára, a szakmai képzés színvonalának növelésére és az oktatás színvonalának állandó fejlesztésére igyekszünk koncentrálni. Bár a sportágunk szakmailag legerősebb bázisa Dunakeszin működik, a legjobb körülményeket viszont egyértelműen Cegléden élvezhetik versenyzőink, akik minőségi szinten mintegy hatvan klubot közel ötszázan képviselnek.
– Mit lehet tudni erről az említett első számú, Cegléden működő bázisukról?
– Szerencsés helyzetben vagyunk, mivel az a csarnok direkt a tollaslabdázóknak készült. Kilenc pályája van és rendelkezik többek között olyan teremmel is, ahol a konferenciáinkat meg tudjuk rendezni.
– A sportág tehát „mozgásban” van. Mit várnak a MET-tel megkötött együttműködési szerződéstől?
– A magyar edzői társadalom csúcsszervének működését figyelve, megtapasztalhattuk azokat a sokoldalú lehetőségeket, amelyeken keresztül a MET a tagságnak biztosít a legkülönfélébb, az edzői munkát támogató-fejlesztő területeken. A mi saját lehetőségeink, repertoárunk bővítésétől azt reméljük, hogy fokozni tudjuk az edzők szakmai igényességét, bekapcsolódásukat a különféle szakterületek konferenciáiba. Abban is biztos vagyok, ha egyedi kérésekkel fordulunk a MET munkatársaihoz, akkor tőlük érdemi válaszokat fogunk kapni felvetéseinkre.
(jochapress / Jocha Károly)
Írta a JochaPress
