Talán a nemzetközi futballéletet felületesen követő nem is gondolná, hogy az elmúlt szűk harminc évben micsoda változáson ment keresztül a Costa Rica-i futball. Az 1990-es világbajnoki szereplés még meglepetést jelentett, s valljuk be, az is segítette, hogy a mexikóiak nem indulhattak egy eltiltás miatt. Ugyanakkor a „ticók” a zóna legjobbjaként jutottak ki a világbajnokságra, az Egyesült Államokat is megelőzve. Olaszországban aztán szinte csodát tettek azzal, hogy a svédek és a skótok legyőzésével, a brazilok mögött továbbjutott a csoportjából.
A nagy világvándor, Bora Milutinovics által dirigált gárda a legjobb nyolc közé jutásért vérzett csak el, a csehszlovákok ellen. (Azért volt véletlenszerűsége mellett nagyon érdekes, hogy éppen a csehszlovák csapat állította meg a nagy menetelést, mert egyetlen más európai országból sem dolgozott több edző az országban a hatvanas-hetvenes években, mint Csehszlovákiából.) A világ jó néhány Costa Rica-i játékos nevét megtanulta akkoriban, elsősorban a kapus Luis Conejóét, valamint Juan Cayassóét, Claudio Jaráét, s mind előtt, Hernán Medfordét. A csatár később Közép-Európában is futballozott, a Dinamo Zagreb és a bécsi Rapid tagja is volt.
Az 1990-es nagy felfutást követően 2002-ben jutott ki ismét a Costa Rica-i válogatott a világbajnokságra, Medford még mindig kerettag volt, de már nem ő számított a nagy sztárnak, hanem a Manchester Cityből beválogatott Paulo Wanchope. A végül vb-bronzérmes törökök ellen döntetlent játszó, a kínaiakat legyőző, a világbajnoki címig menetelő braziloknak két gólt is lövő gárda csak rosszabb gólkülönbsége miatt nem jutott túl a csoportszakaszon.
Azóta – egyetlen kivételtől eltekintve, 2009-ben interkontinentális selejtezőn bukott el a válogatott a későbbi negyedik uruguayiak ellen – a Costa Rica-i válogatott mindig kijutott a világbajnokságra.
Costa Ricán rendkívül népszerű a labdarúgás
2006-ban ugyan óriási meccset vívott Münchenben a házigazda németekkel (2-4), de nem szerzett pontot aztán a lengyelek és az ecuadoriak ellen sem. A 2014-es, brazíliai világbajnokság ellenben a Costa Rica-i futball eddigi legnagyobb sikerét hozta. A közép-amerikai válogatott három korábbi világbajnok, Uruguay, Olaszország és Anglia előtt, óriási meglepetésre, csoportelsőként lépett tovább a csoportjából. A dél-amerikaiakat 3-1-re, a Squadra Azzurrát 1-0-ra győzte le, s döntetlent játszott a „háromoroszlánosokkal”.
A legjobb nyolc közé jutásért tizenegyesekkel kiejtette a görögöket (0-0 után 5:3), majd reális esélye volt arra, hogy az első közép-amerikai válogatottként világbajnoki elődöntőbe jusson. A holland válogatott ellen 120 perces csata után, a két legjobb csatára, Bryan Ruiz és Michael Umana elrontott büntetője miatt esett ki. Keylor Navas e torna után került a Levantéból a Real Madridba, mondhatni ekkor emelkedett a világ legjobb kapusai közé. A Costa Rica-iak öt mérkőzéséből három után is őt választotta a FIFA a mérkőzés legjobbjának, s bekerült abba a hármasba, amelyből kiválasztották a torna legjobb kapusát. (Végül Manuel Neuer kapta az aranykesztyűt.)
A három és fél évvel ezelőtti keretből jó néhányan még ma is a válogatott kulcsemberei, mint Giancarlo Gonzalez, aki az előző szezonban Sallai Roland és Balogh Norbert klubtársa volt, a mostaniban, Bolognában, Nagy Ádámé. Vagy Celso Borges , aki immár több, mint százszoros válogatott, nyolc éve Európában játszik, de érdemes róla tudni, hogy a talán leghíresebb Costa Rica-i futballdinasztia tagja, brazil származású édesapja, Alexandre Guimaraes 1990-ben játékosként, 2002-ben és 2006-ban szövetségi kapitányként vett részt a világbajnokságon a Costa Rica-iakkal.
Nagy sztár az immár a harmadik világbajnokságára készülő Christian Bolanos, a több mint tíz éve Európában játszó Bryan Ruíz, vagy az Arsenalt és az Olympiakosz Pireuszt is megjárt, a mostani keretből hiányzó, a 2017–2018-as idényben az Arsenal tagjaként kölcsönben a Betisben játszó Joel Campbell is. A 2014-es világbajnokságra nevezett 23 futballistából a már említett Borges, Bolaños, Ruíz, González, valamint Óscar Duarte, Cristian Gamboa, Yeltsin Tejeda, Patrick Pemberton és Marco Urena a szombati, spanyolok elleni málagai és a jövő heti budapesti találkozóra is készül.
Christian Bolanos jövőre akár harmadszor is vb-résztvevő lehet
A „régiek” mellett a Concacaf-zóna selejtezőin a mexikóiak mögött a második helyet elérő, a jövő évi világbajnokságra készülő Costa Rica-i válogatott gerincet az ottani „nagy generáció” adja. Ennek tagja negyedik helyen végeztek a 2009-es junior-világbajnokságon, miután a bronzmeccsen büntetőpárbajban kikaptak a magyaroktól. Közülük Kenner Gutiérrez, Marco Ureña, David Guzmán, Cristian Gamboa, Bryan Oviedo és Danny Carvajal most is kerettag.
A szövetségi kapitány, Oscar Ramírez 53 éves, játékosként részt vett az 1990-es világbajnokságon. Futballistaként nyolcszoros, edzőként hatszoros bajnok. Tavaly a Concacaf-zóna legkiválóbb edzőjének választotta a térség szövetsége, azon az ankéton a játékosok között az első háromban két Costa Rica-i is volt, a győztes Bryan Ruíz és a harmadik, s egyben a legjobb kapusnak választott Keylor Navas. Óscar Ramírez 2015. szeptember 5-én debütált szövetségi kapitányként, a spanyolok elleni lesz a harmincnyolcadik mérkőzése. Az eddigi mérleg: 19 győzelem, 10 döntetlen és csupán nyolc vereség.
