Autó
2016. február 19. péntek, 08:42
A kátyúk egyre komolyabb problémát jelentenek az autósok számára, akik emiatt költséges javításokra kényszerülnek. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a statisztikák szerint mind több sérült járműhöz kell autómentőt hívni.
Csak egyetlen adat az Egyesült Királyságból: 2015-ben a Királyi Autóklub több mint 25.000 esetben küldött autómentőt a kátyúk miatt mozgásképtelenné vált járművekhez – vagyis közel 25 százalékkal több esetben, mint 2014-ben.* Európában a balesetek legalább egyharmada a közutak rossz állapotára és a karbantartás hiányára vezethető vissza.**
A problémát felismerve a Ford Motor Company egy 1,9 kilométer hosszú, igazán pokoli útszakaszt épített, amely pontos másolata a világ legszörnyűbb minőségű útfelületeinek. De mi szükség van egy tengelytörő útra? Nos, ez az autógyilkos próbapálya nagy segítséget jelent a mérnökök számára a robusztusabb futóműrendszerek tervezésében és az olyan innovációk kifejlesztésében, amelyek révén a Ford autói még jobban helyt állnak a világ egyre rosszabb útjain.
A cudar útszakasz szerves része a Ford 80 kilométeres lommeli tesztpályájának. 25 ország több mint 100 extrém útfelülete próbálható ki itt, köztük Európa és az USA legszörnyűbb kátyúi. A pálya megépítéséhez a Ford mérnökei az elmúlt három év során felkutatták Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország és Svájc legrosszabb állapotú útjait, emellett pedig Ázsia, Ausztrália, valamint Észak- és Dél-Amerika autógyilkos útszakaszait is tanulmányozták.
“Kína nyomvályús kereszteződéseitől kezdve a rázós német útpadkákig minden megtalálható ebben a ‘közúti galériában’, amivel vásárlóink a világ bármelyik táján szembesülhetnek,” magyarázta Eric-Jan Scharlee, a belgiumi Lommel Tesztpálya strapabírás-specialistája. “Azzal, hogy tesztlétesítményünkben reprodukáltuk ezeket a nagyon is létező problémákat, lehetővé vált, hogy a jövő autóit úgy fejlesszük ki, hogy biztosan kiállják a mindennapi közlekedés próbatételét.”
A mérnökök folyamatosan vizsgálják, milyen új ötletekkel egészíthetnék még ki a létesítményt. Miközben 70 km/órás tempóval hajtanak át a kátyúkon, ugyanolyan készülékkel mérik a rázkódást, mint amivel a szeizmológusok a földrengéseket tanulmányozzák, s így pontosan felmérhetik a futóműre és más részegységekre ható terhelést. Ugyanezt teszik a belga gránitkockákkal és francia macskakővel burkolt útszakaszokon is, akárcsak a brazil fekvőrendőrökkel tarkított részeken.
A Ford arra törekszik, hogy autói a világ legrosszabb útviszonyai közt is megbízhatóan működjenek – s e munka eredményeként több innovatív megoldás is született már. Ezek egyike a Kátyúfelütés-mérsékléssel kiegészített Folyamatos Lengéscsillapító Vezérlés, ami a Mondeo, a Galaxy és az S-MAX modellekben mutatkozott be az európai piacon. A technológia áthangolja a futómű működését, ha azt érzékeli, hogy a kerék egy kátyúba döccen, így megelőzi a felfüggesztés károsodását. Az Abroncsnyomás-figyelő rendszer figyelmeztet a defektre, az Elektronikus Stabilitásvezérlés pedig segít a vezetőnek, hogy megőrizze uralmát a jármű fölött, miközben kikerüli az úthibákat.
Minden európai Ford-modellt letesztelnek Lommelben, ahol a Ford mérnökei és tesztpilótái mintegy 6 millió kilométert autóznak évente. A vadonatúj Transit például több mint 5000 kört tett meg a próbapályán egy olyan tesztprogram keretében, ami hat hónap alatt tíz évnyi kíméletlen használatot modellezett. Lommelben egyébként nemcsak a már említett pálya működik, hanem egy nagy sebességű körpálya is, valamint só- és sárfürdők, sőt egy párakamra is a korróziós tesztekhez. A prototípusokat emellett a világ számos országában próbára teszik, és mínusz 40 fokos fagyban ugyanolyan hibátlanul kell működniük, mint plusz 40 fokos hőségben.
“A tesztek során összegyűjtött adatok elemzése révén a Ford már számos fejlett vezetősegítő rendszert fejlesztett ki, és több ponton is eredményesen módosította az egyes autók terveit, így járműveink egyre biztonságosabbá és robusztusabbá válnak,” tette hozzá Scharlee.
