Andrea Pirlo, a Milan korábbi világbajnok játékosa ma ünnepli a 43. születésnapját.
Pirlo 1979. május 19-én született Flero városában, Olaszországban. A Brescia utánpótlásában kezdte a pályafutását, végigjárta a ranglétrát és az 1994/95-ös szezonban be is mutatkozott a felnőtt csapatban egy Reggina elleni 2-0-ra elveszített meccsen, mindössze 16 évesen és 2 naposan. Abban az évben a Brescia kiesett az első osztályból a Serie B-be, majd a következő szezonban nem jutott neki játéklehetőség a csapatban, a Brescia pedig majdnem még egy osztállyal lejjebb süllyedt. Végül 17 évesen Pirlo beverekedte magát a kezdőcsapatba és az 1996/97-es szezonban már 17 meccsen 2 gólt szerzett, így a csapata megnyerte a Serie B küzdelmeit és feljutott a Serie A-ba.
A következő szezonban kirobbanthatatlan volt, 29 meccsen 4 gólt lőtt és akkoriban felfigyelt rá az Inter, amely 1998 nyarán 2 millió euróért szerződtette a Bresciától, ám mégsem sikerült neki a nagy áttörés Milánó kék-fekete felében. Bár eleinte még játszott, de a klubnál edzőváltások történtek és kikerült a kezdőcsapatból.
Egy évre a Regginához került kölcsönbe, majd a jól sikerült szezon után visszarendelték, de csak négy meccset kapott az őszi szezonban, így 2001 januárjában visszakerült nevelőklubjához a Bresciához – szintén kölcsönben. Fél évvel később bejelentkezett érte a Milan és körülbelül 17 millió euróért szerződtette. Az első hónapokban Fatih Terim volt az edző, aki nem igazán találta az összhangot a csapattal és az eredmények sem jöttek. Aztán edzőváltás volt és érkezett Pirlo életében talán a legfontosabb edző, Carlo Ancelotti. Az olasz szakember egy teljesen új szerepkört talált ki Andreának, aki hátravont irányító lett és ezáltal nem kellett versenyezni a kor egyik legjobb trequartisájával, Manuel Rui Costával. Pirlo nagyszerűen mozgatta a csapatot az új szerepkörben és a Milan végül a negyedik helyre jött fel a bajnokság végére, megszerezve ezzel a Bajnokok Ligája indulási jogot.
A következő év megmutatta, hogy ez az a poszt Pirlo számára, ahol a legjobban tud érvényesülni. A csapat játékának a ritmusát ő adta, csakúgy, mint a bajnokságban a legtöbb pontos passzt meccsenként. A Rossoneri bronzérmet szerzett a 2002/03-as idényben a Serie A-ban és megnyerte a Bajnokok Ligáját, az elődöntőben az Intert, míg a döntőben a Juventust felülmúlva.
Egy évvel később megnyerte az első olasz bajnoki címét a Milannal, valamint bezsebelte az Olasz szuperkupát is. 2007-ben másodjára emelhette magasba a Bajnokok Ligája-serleget, miután a csapat 2-1-re legyőzte a Liverpoolt – ezzel visszavágva a két évvel korábbi elveszített fináléért. Azon a 2005-ös isztambuli döntőn egy gólpasszt jegyzett, azonban a 3-3-as rendes játékidőt követően a tizenegyeseknél hibázott. Pirlo később az önéletrajz könyvében karrierje legrosszabb pillanataként írta le az elveszített BL-döntőt.
Egészen 2011 nyaráig volt a Milan játékosa, viszont az utolsó szezonban kiszorult a kezdőcsapatból és már csak kiegészítőember volt Massimiliano Allegrinél. A helyét Mark van Bommel vette át. Pirlo a 2010/11-es idényben bajnoki címmel búcsúzott és a lejáró szerződése után szabadon igazolható lett. Ugyan a klub vezetősége felajánlott neki egy 1 évre szóló hosszabbítást, ám az olasz középpályás hosszabb távú kontraktust szeretett volna és ezért visszautasította az ajánlatot. Pirlo összesen 10 éven keresztül szolgálta a Milant, amelynek színeiben 401 tétmeccsen lépett pályára, ezeken 41 gólt szerzett és 70 gólpasszt osztott ki. A piros-feketéknél számos trófeát emelhetett magasba, nevezetesen 2 Scudettót, 1 Olasz kupát, 1 Olasz szuperkupát, 2 Bajnokok Ligája-serleget, 2 Európai szuperkupát és 1 Klubvilágbajnoki trófeát.
2011 nyarán új kihívások után nézett és ingyen csatlakozott a Juventushoz, amelyben tulajdonképpen újjászületett és meghatározó játékos lett a középpályán. Pirlo összesen négy évet húzott le a torinói együttesnél és többek között 4 bajnoki címet nyert, valamint Bajnokok Ligája-döntőt is játszott, amelyet végül a Juve elveszített a Barcelona ellen. Ezt követően 2015-ben az Egyesült Államok felé vette az irányt és aláírt a New York Cityhez, amelyet két és fél évig erősített. 2017 végén bejelentette visszavonulását és néhány hónappal később, 2018 májusában egy búcsúmérkőzést rendeztek a tiszteletére a San Siróban.
VÁLOGATOTT:
Pirlo tagja volt a 2000-ben Európa-bajnok U21-es olasz válogatottnak, ahol a torna legjobb játékosa címet is megszerezte, A 2004-es olimpián bronzérmet szerzett és vezéregyénisége volt a 2006-os világbajnok válogatottnak, ahol a döntő legjobb játékosának is megválasztották. A 2012-es Eb legjobb olasz játékosaként beválasztották a torna álomcsapatába. Azon a tornán az Azzurri ezüstérmet szerzett. Pályafutása alatt összesen 116 mérkőzésen öltötte magára hazája nemzeti csapatának mezét.
EDZŐI KARRIER:
2019 augusztusában sikeresen teljesítette az edzői tanfolyamot Covercianóban és megkapta a képesítését. 2020. július 30-án Pirlót kinevezték az olasz harmadosztályban szereplő Juventus U23-as csapatának élére. Végül a felnőtt csapat vezetőedzőjeként kezdte meg a szezont, miután Maurizio Sarrit kirúgták a Juventus kispadjáról. Pirlo összesen 52 tétmeccsen irányította a csapatot 2020 augusztusa és 2021 májusa között és 2 trófeát, egy Olasz kupát és 1 Olasz szuperkupát nyert.
ANDREA PIRLO
ADATOK:
Születési dátum: 1979.05.19.
Születési hely: Flero, Olaszország
Poszt: középpályás
Eltöltött szezonok a Milanban: 10
Mérkőzések a Milanban: 401
Gólok a Milanban: 41
DEBÜTÁLÁS:
Serie A – 1995.05.21. Reggina-Brescia 2-0
Serie B – 1996.10.06. Brescia-Cesena 1-1
Olasz kupa – 1996.08.24. Brescia-Lucchese 0-2
BL – 1998.08.12. Inter-Riga 4-0
UEFA kupa – 2000.10.26. Inter-Vitesse 0-0
MEGNYERT TRÓFEÁK:
JÁTÉKOSKÉNT:
BRESCIA
Serie B: 1 – (1996/97)
MILAN
Scudetto: 2 – (2003/04, 2010/11)
Olasz kupa: 1 – (2002/03)
Olasz szuperkupa: 1 – (2004)
Bajnokok Ligája: 2 – (2002/03, 2006/07)
Európai szuperkupa: 2 – (2003, 2007)
Klubvilágbajnokság: 1 – (2007)
JUVENTUS
Scudetto: 4 – (2011/12, 2012/13, 2013/14, 2014/15)
Olasz kupa: 1 – (2014/15)
Olasz szuperkupa: 2 – (2012, 2013)
OLASZORSZÁG
Világbajnokság: 1 – (2006)
U21-es Európa-bajnokság: 1 – (2000)
EDZŐKÉNT:
JUVENTUS
Olasz kupa: 1 – (2020/21)
Olasz szuperkupa: 1 – (2020)
Isten éltesse sokáig!
