A vadgesztenye latin elnevezése Aesculus Hippocastanum. Magja nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja.
Nagy termetű, 30-35 m magasra növő lombhullató fa, koronája árnyékot adó, díszfaként is közkedvelt. Levele összetett, fogazott. Makktermése, a vadgesztenye kupacsa zöld, a gesztenyénél kevésbé tövises, magja fényes, vörösesbarna színű, nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja.
Hatóanyagai
Adenin, adenozin, aeszcin, allantoin, aminosav, angelikasav, arginin, cianidin, citromsav, aserző anyagok, D-provitamin, ecetsav, flavoglikozid, flavonoid, fraxin, glikozid, glükóz, guanin, hisztidin, kámforolaj, karotin, katechol, keserűanyag, kolin, kumarin, kumarin glikozid, kvercitrin, limonén, linolénsav, palmitinsav, pektin, rutin, szacharóz, szaponin, szerin, sztearinsav, tannin, triterpén, C-vitamin, K-vitamin.
Alkalmazása külsőleg:
- sérülés utáni ödéma felszívódására
- visszérgyulladásra
- visszeres lábszárfekélyre
- aranyérre
- vénás trombózisra
- ízületi gyulladásra
Mellékhatása:
Vérzékenységet okozó hatású, belsőleg nem alkalmazható!
