Műkorcsolyázóink az idei Európa-bajnokságon jobb eredményeket értek el, mint az elmúlt tizenöt évben bármikor, ötödik és tizedik helyünk lett, a világbajnokságon pedig hetedik, a magyar szövetség május elején mégis közös megegyezéssel megszüntette Vardanjan Gurgen műkorcsolya ágazati sportigazgató megbízatását. Az örmény születésű, de már több mint három évtizede Magyarországon élő szakvezetőt egyes szülők részéről rengeteg kritika érte amiatt, mert a magyar válogatottban több orosz származású versenyző is jégre lép, és a témával a média is kiemelten foglalkozott. Vardanjan Gurgen a távozása óta a Magyar Nemzetnek nyilatkozott először.
Vardanjan Gurgen
– Hol értük utol?
– Most éppen Jerevánban tartózkodom, ahol születtem, de már harmincnégy éve Magyarországon élek, magyar állampolgárként, Budapesten van az állandó lakcímem, és ez akkor sem változott, amikor Angliában dolgoztam. És ezután sem változik meg – szögezte le elöljáróban Vardanjan Gurgen.
– A távozása után az orosz és angol nyelvű nyilatkozatokat már olvashattunk öntől, és ezekben azt is, hogy a szövetség elnöke, Kósa Lajos elégedett volt a munkájával. Akkor miért következett be a szakítás hivatalosan közös megegyezéssel?
– Ha röviden akarok erre válaszolni, akkor azért, hogy béke és nyugalom legyen a sportágban itthon. De az a helyzet, hogy a távozásommal tulajdonképpen semmi sem változik. Illetve annyi igen, hogy lejjebb viszik a követelményszinteket, és így több versenyző kerülhet be a válogatott keretekbe. És így megnyugodhatnak azok a szülők, akik nagyon szeretnék, hogy a gyerekük válogatott legyen… Azonban az Európa- és a világbajnokságra a nemzetközi szövetség határozza meg azt a minimum technikai szintet, ami az indulás feltétele. A felnőtt mezőnyben pedig Magyarországon jelenleg ezt csak azok a versenyzők képesek teljesíteni, akik az én irányításom alatt is a válogatott tagjai voltak.
– Ők ugyanúgy indulhatnak majd a jövő évi világversenyeken is?
– A hírek csak arról szóltak, hogy az Eb hat magyar indulója közül öt nem Magyarországon született. Arról már nem lehetett hallani vagy olvasni, hogy négy versenyzőnek magyar útlevele is van, szóval nemcsak Láng Júliának, hanem a már hosszú éve óta Magyarországon élő, ukrán származású Szemko Danijilnak és párjának, Ignateva Mariiának is. Arra már kevesen emlékeznek, hogy tavaly a pekingi téli olimpián jégtáncban ők voltak az első számú tartalékok, ha valaki visszalépett volna, ők indultak volna az ötkarikás játékokon magyar színekben. De a párosunkból Pavlova Maria is rendelkezik magyar útlevéllel. Ő korábban Nagy Balázzsal korcsolyázott, Balázs azonban abbahagyta, így lett az új párja Sviatchenko Alexei. Neki valóban nincs magyar útlevele, miként az egyéniben induló Vlasenko Alexandernak sem, aki viszont Magyarországon él, a letelepedési engedélyt már megkapta, van adószáma, beszél magyarul. S megvan az engedélye a nemzetközi szövetségről, hogy az olimpia kivételével minden versenyen indulhat magyar színekben. Az utódom döntése értelmében azonban ő ezután nem szerepelhet Eb-n és vb-n, csak nemzetközi versenyeken magyar színekben. Jövőre előfordulhat, hogy a vb-n csak a párosunk és a jégtánckettősünk indulhat, vagyis az „oroszok”. Akkor mi változik?
– Hol van most a magyar műkorcsolya helye?
– A párosunk egyértelműen ott van a világ legjobbjai között. Öt év alatt, mert ennyi ideig voltam itthon az ágazat igazgatója, újra feltettem a világtérképre a magyar műkorcsolyát, és ez akkor is igaz, ha támadnak. Az idei Európa-bajnokság eredményei alapján a jövő évi Eb-n két magyar páros, két jégtánckettős, valamint egy-egy férfi és női versenyző indulhatna, vagyis tíz versenyző, ilyesmire legutóbb hozzávetőleg hetven éve volt példa. A honosítás egyébként annyira megszokott a korcsolyasportban, hogy például az a négy lengyel versenyző, aki indult a vb-n, mind Oroszországban született.
– A „mieinkkel” beszélt a távozása után?
– Hogyne, és nagyon rossz érzések vannak bennük a történtek után…
– Az ön sorsa hogyan alakul?
– Átadtam az ügyeket, egyelőre pihenek, de maradok a korcsolyasportban. Külföldről már több ajánlatot kaptam tanácsadói munkára, és nemzetközi edzőtáborokba is hívtak. Egyébként Jerevánban most is éppen egy korcsolyapályán vagyok, ha már hazautaztam a szülővárosomba ügyeket intézni, természetes, hogy meglátogatom azokat az edzőkollégákat is, akikkel annak idején még együtt versenyeztem.
Remekül sikerült az Eb és a vb is
Még januárban a finnországi Espoóban rendezett műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon a párosoknál a magyar színekben indult Pavlova Maria, Sviatchenko Alexei duó az ötödik helyen végzett, jégtáncban pedig az Ignateva Mariia, Szemko Danijil duó tizedik lett. Egyéniben a férfiaknál Vlasenko Alexandr a 24., a nőknél Láng Júlia a 23. helyen végzett. Márciusban, a Japánban, Szaitamában rendezett világbajnokságon a Pavlováék a hetedik helyen végeztek, ez a második legjobb európai eredmény volt. Szemkóék a 20. helyen zártak, Láng Júlia pedig 34. lett. A sportágban Eb-n legutóbb 2008-ben volt jobb eredményünk, akkor a korábbi Európa-bajnok Sebestyén Júlia a negyedik helyen fejezte be a versenyt, s ő 2004-ben a vb-n hatodik lett.
Vardanjan Gurgen műkorcsolya ágazati sportigazgatót szakvezetőt egyes szülők részéről rengeteg kritika érte amiatt, mert a magyar válogatottban több orosz származású versenyző is jégre lép, és a magyar szövetség (MOKSZ) május elején közös megegyezéssel megszüntette a megbízatását. Az utódja Bálint Csaba lett, aki a MOKSZ honlapján többek között azt mondta: a páros műkorcsolya, valamint a jégtánc versenyszámokban induló versenyzőknél igen nehéz megfelelő partnert találni országon belül, így megszokott, hogy az adott ország állampolgárságát viselő fél mellé külföldről kell megfelelő partnert keresni. Ugyanakkor Bálint Csaba amellett foglalt állást, egyéniben ragaszkodni kell ahhoz, hogy magyar színekben csak magyar állampolgárok induljanak a világversenyen – bár a nemzetközi szövetség ezt nem köti állampolgársághoz, az adott ország útlevele csak az olimpiai részvételhez szükséges.
(magyarnemzet.hu / Fábik Tibor)
Post Views: 1
