Valószínűleg nincs ember a Földön, aki ne ismerné a tavaly novemberben elhunyt Diego Maradonát, minden idők egyik, hanem a legjobb labdarúgóját, abban pedig még biztosabb vagyok, hogy Pincési László nemrégiben megjelent kötetében, “Az isteni Diego Maradona” című könyvben azok számára is van jónéhány eddig ismeretlen történet, információ az argentin zseniről, akik Istenként tekintettek rá élete során, sőt még a mai napig is.
Hogy miért is vagyok ebben ennyire biztos? Például maga a szerző árulta el az egyik interjújában, hogy a „Diego, a hős” címet viselő történetre a legbüszkébb, mert egy argentin cikk egyetlen mondatából kellett kiindulnia, és többnapos munka volt, hogy kinyomozza, hol és hogyan mentett meg hajótörötteket Maradona. Az összesen 60 történetet tartalmazó könyvben pedig mindvégig ügyelt arra Pincési László, hogy lehetőleg az eddig kevésbé ismert, de mégis rendkívül érdekfeszítő sztorikat tárjon az olvasó elé, mindezt pedig úgy, hogy egyaránt bemutatja Diego Maradona életének dicsőséges éveit és botrányait, életének mélypontjait is.
Talán a Ferrarihoz és az idős nénihez köthető az egyik legjellegzetesebb történet, ami egyszerre szemlélteti, hogy a korábbi argentin focista mennyire szeretett élni, mennyire imádta a fényűzést, a luxuscikkeket, és ezzel egyidejűleg mégis milyen emberi, “közülünk való” és jótékonykodó volt. A történetet egy frankfurti olasz vendéglős, Angelo Brizzi meséli el, aki évekig remek kapcsolatot ápolt Maradonával, aki 1989-ben meghívta őt a Napoli-Bayern München UEFA-kupa-elődöntőre. Brizzi amikor a házához ért, egy Ferrari Testarossát tekintett meg a bejárat előtt, amit az isteni Diego a Ferrari autógyár alapítójától, Enzo Ferraritól kapott ajándékba, “csak úgy”, és addig még nem is vette használatba, így a vendégségbe érkező barátjával végül kipróbálták a ragyogó, figyelemfelkeltő járgányt.
Aztán egyszercsak behajtottak Nápoly egyik legszegényebb részének mellékutcájába, ami túl keskenynek bizonyult és az autó beszorult. Diego szeme ekkor hirtelen megakadt egy idős hölgyön, aki épp felettük állt egy életveszélyesnek tűnő, romladozó erkélyen. Az argentin zseni elővett egy darab papírt és felírta a ház címét, majd néhány héttel később elküldte Brizzit egy borítékkal és egy darab papírral arra a címre, az idős hölgyhöz. Amikor a taxi megállt a ház előtt, Maradona vendéglős barátja azt gondolta, hogy rossz helyen vannak, ott ugyanis semmi nem úgy nézett ki, mint amikor beragadtak a Ferrarival, a homlokzatot és az erkélyt ugyanis teljesen helyreállították. A java azonban csak ezután jött, Brizzi beállított az idős nénihez a küldeménnyel, amiben nagy köteg pénz volt, a papíron pedig ez állt: “Élvezd az életet. A te Diegód!”. A kokainról szóló történeteit szinte mindenki kívülről fújja, de azt sokkal kevesebben tudják, mennyi mindent is tett a szegényekért.
A könyvben nem minden alkalommal kell megtenni a képzeletbeli utazást Nápolyig vagy Lanúsig, ugyanis Magyarországgal kapcsolatos történeteket is felidéz vele kapcsolatban a szerző. Valószínűleg kevesen tudják például azt is, hogy 1990 októberében, amikor a Napoli az Újpesti Dózsa vendége volt a BEK első fordulójában, akkor a mérkőzés előtti napokban csupán két budai iskoláslánynak sikerült Maradonával exkluzív interjút készíteni, hiába gyűlt össze rengeteg újságíró a Novotelben, hogy szóra bírják az argentin világklasszist.
Összességében tehát korosztálytól függetlenül nagyon magával ragadó tud lenni ez a könyv, hiszen a Maradonán felnőtt generáció számára is élvezetes időutazást nyújtanak a történetek rengeteg új információval, míg a fiatalok, akik többnyire csak a drogbotrányaira, az értelmezhetetlen nyilatkozataira, vagy a 2018-as világbajnokságon a lelátón bemutatott különműsorára emlékeznek, ők is mélyebb betekintést nyerhetnek a korábbi kiváló játékos életébe, aki pályafutása során legalább akkora bálványa volt az embereknek, mint napjainkban a fiataloknak Cristiano Ronaldo vagy Lionel Messi.
A kötet megrendelhető itt:
www.sportkonyvek.hu/az_isteni_diego_maradona_1535
