A „körön belüliek” elsősorban az úszóedzések hosszútávon kimerítő egyhangúságával magyarázzák, hogy egyre több élvonalbeli úszó „sokall be” és választ magának új klubot, edzőt, edzőpartnereket, mindent összevetve új környezetet. Ezek szerint az anyagi megfontolások csak másodlagosak lehetnek. Nem ritkán évtizedes – látszólag harmonikus – edző-versenyző kapcsolatok borulnak, de akad olyan ifjú reménység is, aki (szülői egyetértéssel vagy kezdeményezéssel) úgy csukja be maga mögött az ajtót, hogy annak a másik oldalán egy kiszámíthatatlan új világ vár rá.
Nem leányálom
„Tagadhatatlan, hogy az úszósportból hiányzik az az üdítő változatosság, ami például a labdajátékokra, vagy mondjuk az atlétikára jellemző. Ott minden másodperc új tartalmakkal, látványokkal és kihívásokkal szolgál. Ezzel szemben nálunk a táv siváran faltól falig tart, csak a víz lehet hűvösebb vagy melegebb, vagy éppen klórosabb. „Újdonságot” ezért csak az jelenthet, ha a versenyző a medence alján új repedéseket fedez fel, máskor meg azt, hogy a tető alatt kiégett egy lámpa. Ugyanannak az edzőnek az utasításait – máskor meg a fordulónál elhadart csípős megjegyzéseit – naponta 5-6 órán át hallgatni, ugyanabban, a már betéve ismert medencében kilométerek sokaságát végigtempózni, bizony nem leányálom. Alkat és tűrőképesség kérdése, hogy ki meddig bírja cérnával” – véli Kiss László, a válogatott szövetségi kapitánya, aki gyakorló mesterként olykor úgy próbált színt vinni az edzésekbe, hogy rövidebb-hosszabb időre még a kedvenc tanítványait is a munkatársaira, például Turi Györgyre bízta.
Az év váltása
A nagy klubkeringő 2014 utolsó heteiben kezdődött el, tavaly felerősödve folytatódott, és csak remélni lehet, hogy az átigazolások szabályainak átalakításával az „olimpiai” esztendőben lassulni fog. A jelet Bernek Péter adta meg, aki a kőbányai éveit lezárva zuglói korszakot nyitott meg, és Nagy Péter edzőre bízta magát. Vele távozott Kozma Dominik is, aki az MTK-ban kötött ki. Nem sokkal később egykori klubtársuk, Cseh László is elhatározta magát a klub- és edzőcserére, és nem kis meglepetésre egy olyan szakemberhez tért vissza, aki utoljára általános iskolás korában foglalkozott vele. Mint kiderült, ez volt az „év váltása”. A Turi György helyébe lépő Plagányi Zsolt elsősorban a gátlásaitól és a rossz beidegződéseitől igyekezett megszabadítani a háromszoros olimpiai ezüstérmest. A kazanyi VB, majd az év végi netanyai kismedencés EB is azt bizonyította, hogy egymás tudását jól kiegészítő párost alkotnak. Munkaadójuk, az egri úszóklub tehát jó vásárt csinált Cseh Lászlóval, akiről nem is olyan régen még azt rebesgették, hogy kezd kifutni az idejéből, talán nem is kellene Riót emlegetnie…
Risztov haza, Szilágyi el
Októberben elköltözött Debrecenből, és visszatért a kőbányai műhely kötelekébe Risztov Éva, a nyílt vízi úszás olimpia bajnoknője, és ezzel több ok miatt is új korszak kezdődött el a londoni győztes életében. Turi György 10 év után kapta vissza egykori tanítványát, aki egyébként ugyanazt a korosztályt képviseli, mint amit Cseh László. Furcsa, de ez a klubcsere egyfajta egyensúlyt teremtett Kőbányán. Nem sokkal korábban ugyanis egy másik –egyelőre „csak” ifjúsági – olimpiai aranyérmes, a pillangó-specialista Szilágyi Liliána is hátraarccal fejezte ki az elégedetlenségét, aki ezután „családi vállalkozásban” Szilágyi Zoltánnal, az édesapjával igyekezett lendületben maradni Még a „Szilágyi SC” megalakításának gondolata is felmerült, de aztán Liliána talált egy segítőkész klubot magának, így az olimpián már az MTK-nak szerezhet dicsőséget.
Kapás is elfásult
A Dunaferr SE meggyengült, a Győri Úszó SE viszont tovább erősödött, miután – Jakabos Zsuzsanna, később pedig Gyurinovics Fanni leigazolása után – Balog Gábor és Takács Krisztián, tehát két olimpiai kvótás (!) is a Petrov Iván vezetőedző és régióvezető nevével fémjelzett csapathoz írt alá.
Az óesztendő utolsó meglepetésével viszont Kapás Boglárka, a BVSC kétszeres ifjúsági olimpiai aranyérmes, Európa-bajnok és VB bronzérmes büszkesége szolgált, aki – fásultságára hivatkozva – elköszönt a mesterétől, és a jövőben az UTE úszójaként szeretne bizonyítani. Onnan ment el, ahová pontosan egy évvel korábban Bernek Péter érkezett. A jövőben tehát Boglárka Gyurta Dániel klubtársaként edzhet és edzőtáborozhat, és ha minden jól megy, mentálisan újra feltöltődve éremszerzésre esélyes versenyzőként utazhat el Rióba.
(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter, fotó: MOB/Szalmás Péter)
