Babos Tímea nevét lassan megismeri a világ a teniszeredményei okán, azt azonban talán kevesen tudják, hogy az ifjú hölgy a hétköznapokon az átlagos (vagy nem is olyan átlagos…) diákok életét éli. Legalábbis abból a szempontból biztosan, hogy a kortársaihoz hasonlóan az ő életében is fontos szerepet játszik a tanulás.
Babos magántanuló (ez talán természetes, hiszen folyamatosan úton van), félévente kell szóbeli és írásbeli vizsgát tennie a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban, ahol a 11. osztályba jár.
„A mostani időszak nagyon nehéz számomra, napi öt-hat órát tanulok és hármat edzek, úgyhogy másra nemigen marad időm – mondja Babos. – De a nehezén már túl vagyok, a tízből csak két vizsga van hátra.”
Babos elárulja, a nyelveket nagyon szereti – nem véletlen, hogy az angolt már-már anyanyelvi szinten beszéli –, a matek viszont nem igazán tartozik a kedvencei közé. Ezzel aligha van egyedül.
A kérdésre: „Mi leszel, ha nagy leszel?”, gyorsan jön a válasz, hogy teniszező. Ám hogy a sportolói pályafutása befejezése után mi történik, még nem tudja – az nagyon messze van. Egyelőre a teniszezés és a tanulás körül forog az élete.
„A tanárok közül a legtöbben drukkolnak nekem, és persze az itthoni barátaim is figyelik a pályafutásomat. Most, a vizsgaidőszak alatt szerencsére velük is többet tudok találkozni…” – mondja Babos, és már rohan is.
Éppen most jött edzésről és már várják a tankönyvek.
