Rohanó életünk egyre gyorsabbá és még gyorsabbá válik, a pontosság pedig mindig veszít egy keveset. Jól tetten érhető ez a változás még a Wikipédiában is, ahol rákerestem a 65. születésnapját a napokban, január 10-én ünnepelt Bakonyi Tibor nevére. Az említett hírforrásban egyik helyen 65, a másikon 64 évesnek feltüntetett, sokoldalú sportember köszöntésében így a néhány napos csúszás már semmiképpen sem halálos bűn. Holnapután pedig talán már kimondottan sikeres valami lesz az elkésett köszöntés.
Dr. Bakonyi Tibor
– A Magyar Edzők Társasága nevében szeretném felköszönteni. Okkal, hiszen Ön sok más végzettsége mellett szakedzői diplomával is rendelkezik.
– Köszönöm. Valóban elég szerteágazó területeket ölel fel az eddigi életutam – válaszolt Bakonyi Tibor. – Az első diplomámat népművelés-földrajz szakos tanárjelöltként szereztem, majd kereskedelmi és közgazdasági egyetemi végzettségeket követően 2004-ben „Civil álom, politikus állam” címmel védtem meg a PhD diplomámat… Nem a folyamatos kalandvágy vezérelt az egymástól olykor eléggé távolinak tűnő területeken végzett tanulmányaim irányába. Egyszerűen arról van szó, hogy mindig alapvetően új élethelyzetekbe kerültem, amelyekben úgy gondoltam, kellő szakmai vértezettségre kell szert tennem ahhoz, hogy az éppen adott területen érdemben megfelelhessek.
– Az évek során rendre több területen is dolgozott párhuzamosan, a sportélet azonban gyakorlatilag mindig a tevékenységei között szerepelt.
– Ennek elsődleges oka az, hogy komoly sportkarrier előtt álltam fiatal éveimben. Reményteljes kézilabdázóként az ismételt, súlyos sérülések törték derékba a pályafutásomat. 1994-től 2007-ig országgyűlési képviselő lehettem, s ez idő alatt a rendszerváltás utáni, alapvető változásokat hozott időszakban igen aktívan foglalkoztam a sportfinanszírozás kérdéseivel, illetve azok lehetséges megoldásaival. Amikor hamar kiderült, hogy 1990 után a sport üzleti alapokon nem működik, vajúdást követően eljutottunk a Wesselényi- és a Gerevich-Alapítványok életre hívásáig, amelyek a központi irányítás háttérbe szorítását célozták meg.
– Ön 1997-ben került a MOB kötelékébe.
– Ma is megtiszteltetésnek tartom, hogy a nagy tekintélyű Gallov Rezső vetette fel: vállaljak szerepet a sportfinanszírozás kérdéseinek szakértőjeként az olimpiai bizottságban. A tíztagú elnökség választott meg erre a feladatra, 2003 és 2009 között pedig a MOB egyik alelnökeként szolgálhattam a szervezetet.
– 2009-ben a gazdasági bizottság vezetésével bízták meg ugyanott…
– Talán még ma is a MOB működtetését szolgálhatnám valamilyen feladatkörben, ha nem jön a 2012-es „affér”. Az új választásra készülés napjaiban igen sok támogatóm volt és ezt meg is írta valamelyik újság. Ám két nappal az esemény előtt a Magyar Kézilabda Szövetség akkori elnöke, Vetési Iván írásban vonta meg a közgyűlési részvételem lehetőségét, így távoltartásom miatt semmilyen posztra nem pályázhattam.
– Ön persze ezt a békát is lenyelte és maradt a sportélet közelében.
– Most éppen február végéig a Testnevelési Egyetemen két témakörben is előadok, „Az önkormányzatok feladatai a sportban”, illetve „Társadalmi felelősségvállalás, különös tekintettel a sportéletre” címekkel. Papíron nyugdíjas leszek, de bízom benne, hogy még jó ideig szükség lesz itt-ott a munkámra.
– A magyar sportra jelenleg mekkora a rálátása?
– A sport 2010 előtt alulfinanszírozott volt, azóta viszont sok pénz kerül a sportéletbe. A pénzbőség tény, bizonyos területekre túl sok jut belőle. Az elosztás arányain mindenképpen jó lenne módosítani a szabadidő- és tömegsport javára, mivel bizonyított tény, hogy a versenysportban kevesebben érdekeltek.
– Mit tartana különösen fontos tennivalónak?
– Budapesten minden negyedik ember 60 év fölötti, a vidékieknél ez minden ötödik emberre igaz. Általános állapotfelmérést követően ennek a korosztálynak alapvető életmód változtatását mindenképpen támogatnám. Meggyőződésem ugyanis, hogy az aktívabb élet, a táplálkozási szokások finomítása sokak részmunkába történő visszatérését is segítené. A kórházban töltött napok számát pedig biztosan csökkentené – fejezte be a közgazdász, tanár, szociológus és szakedző Bakonyi Tibor, aki 2003 és 2013 között a magyar férfi kézilabda szenior válogatott állandó tagjaként háromszor lett korosztályos Európa-bajnok, jelenleg pedig a Vasas nők szaktanácsadójaként igyekszik segíteni az angyalföldieket.
(Magyar Edzők Társasága / Jocha Károly)
Post Views: 1
