Vajdasági származású sprinter, aki nyert nagypályás és rövidpályás Európa-bajnokságot, világrekordot úszott, és kulcsembere volt a tokiói olimpián 5. helyen célbaérő 4×100-as gyorsváltónak.
Az út Újvidéktől Győrig
Bár Frankfurtban született, egyéves korában már Szerbiában élt, vajdasági magyar származású édesapjával. Zentán nőtt fel, itt tanult meg úszni, mivel azonban saját bevallása szerint olyan típus, aki ha valamit csinálni akar, azt tényleg komolyan szeretné, ezért Újvidékre költözött.
Hamar kiderült, hogy inkább a rövid távokat kedveli – emellett belekóstolt a vízilabdába is (Szerbiában ki ne tenné ezt…), ám hiányzott neki a versenyzés, ezért inkább visszatért az úszáshoz.
Még 2017-ben is szerb színekben indult a koppenhágai rövidpályás Eb-n, ahol ezüstérmes lett ötven pillangón – ám ekkor már egyre inkább Győr felé kacsintgatott, miután egyértelműnek tűnt, hogy Újvidéken nem feltétlenül kap olyan szakmai segítséget, ami a világ élvonalába juttathatja (rövidpályán ez egyszer kijött neki a lépés, ötvenes medencében azonban nem tudott komolyabb eredményeket elérni).
2019-ben már a győriek színeiben, magyar állampolgárként indult a debceni ob-n, és 100 pillangón sikerült olimpiai szintet úsznia. Hamarosan bejelentette, hogy válogatottként is magyar színekben szeretne indulni, s mivel az úszósportban a sportdiplomáciánk a 2017-es budapesti vb óta kifejezetten magas szintre jutott, a világszövetség már júniusban megadta a zöld jelzést Szabónak, azaz példátlan gyorsasággal futott át az adminisztráción a sportállampolgárság-változás.
“A magyar himnuszt hallgatni mindig különleges érzés.”
“Én akartam magyar úszó lenni. Elsősorban érzelmi döntés volt. Édesapám magyar, én magyar állampolgár is vagyok, megbeszéltük a családdal, hogy ezt szeretném. Amióta komolyan veszem az úszást, ezt akartam. Örülök, hogy eljöttem Győrbe, itt került a kirakós minden darabja a helyére. Jól sikerült a beilleszkedés, aztán a versenyek is, tényleg minden tökéletesen alakult” – nyilatkozta később a történtekről.
Így a 2019-es gwangjui világbajnokságon immár magyar válogatottként vehetett részt, és mindjárt 5. helyig száguldott 50 pillangón, az évvégi, glasgow-i rövidpályás Eb-n pedig ezüstérmes lett ugyanezen a távon, valamint a 4×50 méteres vegyesváltó tagjaként is. Ekkor már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is visszaigazolta, hogy Szabó a 2020-as olimpián is rajthoz állhat magyar színekben.
A világjárvány okán erre 2021-ben kerülhetett sor – azelőtt viszont jött az első igazán nagy dobás: aranyérem a budapesti Európa-bajnokságon kedvenc számában, 50 pillangón, azaz meglett a nagypályás diadal is. A tokiói játékokon elsősorban a 4×100-as gyorsváltó tagjaként érhetett el kiugró eredményt, ami sikerült is: Milák Kristóffal, Németh Nándorral és Bohus Richárddal az ötödik helyen végeztek. Egyéniben 100 gyorson 20. lett, 100 pillangón tudott menni egy kört, végül 14-ikként zárt a középdöntőben.
Novemberben jött az addigi legkomolyabb parádé: a kazanyi rövidpályás Európa-bajnokságon három aranyérmet szerzett (50m gyors, 50 és 100m pillangó), ötven pillangón pedig 21.75 másodperccel sikerült a világrekord-beállítás.
“Még nem tudom felfogni, hogy világcsúcsot úsztam, már vagy két éve kergetem ezt a rekordot, közben meg azért kicsit bosszant, hogy miért nem voltam egy századdal gyorsabb… – mondta utána. – A lényeg, hogy próbáltam kiélvezni ezt a harmadik eredményhirdetést, ki tudja, mikor lesz újra ilyenben részem. A magyar himnuszt hallgatni mindig különleges érzés.”
Csúcsrajárás 2021-ben
Az úszóberkekben csak Szebinek becézett vasember 2021-ben járt a csúcson, 2022-ben a 4×100-as gyorsváltóval szerzett ezüst, majd az évvégi, melbourne-i rövidpályás világbajnokságon szerzett bronzérem számított kiemelkedőnek. 2023-ban új irány felé fordult: mivel kedvenc távja, az 50 pillangó továbbra sem szerepel az ötkarikás programban, alkata pedig nem igazán passzol a százhoz nagypályán, ezért az ötven gyorsra kezdett gyúrni.
A “projekt” jól haladt, a 2023-as fukuokai világbajnokságon például első idővel jutott a középdöntőbe, ám ott egy rémisztő technikai hiba (a rajt után a vízbe csapódva szétnyílt a keze) miatt nem lehetett esélye a fináléra.
A decemberi, otopeni rövidpályás Eb-n mindenesetre két, 50 gyorson és 50 pillangón nyert ezüstéremmel jelezte, hogy a sebessége még a régi. S bár az 50 gyors a fő száma, az 50 pillangóval továbbra sem szakított, így aztán egymás után hatodszor nyerte meg az országos bajnokságon 2024-ben: ezen a távon az úszásnem legjobbja, Milák Kristóf sehogysem tudta megfogni.
Ötven gyorson kivívta az olimpiai részvételt, és a 4×100-as gyorváltó tagjaként is rajthoz állhat Párizsban, ám a 2024 februári, dohai világbajnokságon érződött, még sokat kell dolgoznia, hogy az ötkarikás játékokon komolyabban helytállhasson, hiszen csak ötven pillangón sikerült egy kört mennie, de a középdöntőből már nem lépett tovább.
Egy hónappal az olimpia előtt már akadt néhány jobb úszása a belgrádi Európa-bajnokságon, 50 pillén 5., 50 gyorson 7. lett – bár inkább az a 100 gyors tűnt igazán acélosnak, amellyel döntő mértékben járult hozzá a 4×100-as mixed gyorsváltó aranyérméhez (legalább ennyi jutott, miután a férfi gyorsváltó egy délelőtti kiugrás miatt nem érte meg az esti finálét…).
A Bemutatjuk olimpikonjainkat: Szabó Szebasztián bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.
