A szabadfogású birkózóversenyek egyik nagy feltűnést keltő eseménye a 66 kg-os indiai Szusil Kumar bronzérme volt. Hazájának ez a második olimpiai érme, 1952-ben Helsinkiben az 57 kg-os szabadfogású Ha-Saba Dzsadav ugyancsak harmadik lett.
Indiának igen fejlett a birkózókultúrája, rendelkezik nagy és megalapozott tudású versenyzőkkel, az ország azonban évtizedeken át alig-alig volt részese a sportág nemzetközi vérkeringésének. A 80-as évek végén kezdtek megjelenni például az utánpótlás-világversenyeken, így 1990-ben a szombathelyi serdülő-világbajnokságon (ahol Majoros István is aranyérmet nyert) három első helyet szereztek.
Az 1983-ban született Szusil Kumar már természetes módon lehetett jelen rangos erőpróbákon. 1998-ban és 1999-ben ifjúsági világbajnokságot nyert. A patialiai NIS-birkózóklub versenyzője Pandzsáb államban. Háromszor nyert Nemzetközösségi bajnokságot, 2006-ban az Ázsiai Játékok bronzérmese volt. 2007-ben ezüstöt nyert az Ázsia-bajnokságon, és hetedik lett a bakui vébén, azzal szerezte meg a pekingi kvótát.
A szakmában az igazi rangot 2003-ban húszévesen, a New York-i felnőtt vébén vívta ki magának, ahol negyedik lett. Sorozatban verte meg a szovjet utódállamok legjobbjait: tussal a fehérorosz Karnickijt, 12:0-ra, tehát technikai tussal az örmény Margarjant, 6:0-ra az orosz Usztarhanovot, 6:3-ra a grúz Pogoszjant. A későbbi aranyérmes, az azeri Arif Abdullajev csak 9:8-ra tudta legyűrni, majd a bronzmérkőzésen a dél-koreai Szong győzte le 3:1-re.
Pekingben a vigaszágon produkált emlékezetes szériát: az amerikai Schwab ellen 4:1, 0:1, 3:2-re, a fehérorosz Batirov ellen 1:0, 0:4, 7:0-ra nyert, majd a bronzmérkőzésen a kazah Szpiridonovot intézte el 2:1, 0:1, 4:0-ra.
Forrás: Szekeres István
