A Milan vasárnap délután hazai pályán 3-3-as döntetlent játszott a Frosinone csapatával. A mérkőzést követően Cristian Brocchi röviden beszélt az eseményekről, továbbá Luca Antonelli és José Mauri is nyilatkozott.
“Ez a mérkőzés keserű szájízű volt, de teljesen más volt, mint a múlt heti Hellas Verona elleni találkozó. Nem akartuk kiengedni semmit a kezünk közül, és lelkileg sem omlott össze a csapat, miután kimaradt a büntető. Sokkal többet támadtunk ma. A csapat teljesítményére kell fókuszálnom. Rengeteg helyzetet alakítottunk ki, 2 kapufát is lőttünk, valamint volt egy kihagyott büntetőnk.”
“A mérkőzés végéig a győzelemért hajtottunk. A teljesítmény megvolt, ezt mindenki láthatta. Jó teljesítményt nyújtottunk, helyzeteket alakítottunk ki, de ezzel együtt nem engedhetjük meg magunknak, hogy 3 gólt is kapjunk hazai pályán. Racionálisnak kell lennünk, és értékelnünk kell a csapat teljesítményét. Nem láttam összetört játékosokat, mindenki büszkeséggel küzdött. A csapat jól reagált, és nem omlott össze. Ha a játékosok alkalmazzák a múlt héten tanult módszereket, akkor optimista érzelmek fognak el, a következő Bologna és Roma elleni mérkőzést illetően.”
ANTONELLI: “Rengeteg helyzetet alakítottunk ki, de nem a balszerencse az egyetlen dolog, ami miatt mindössze csak 2 pontot sikerült összeszednünk a Frosinone és a Verona elleni mérkőzésen. Most a Sassuolo elénk került a tabellán, és csak reménykedhetünk, hogy a következő 2 mérkőzésen bukni fognak. Egyszerűen görcsölünk a kötelező győzelmi mérkőzéseken, de nem tudjuk, hogy miért. A mai nap győznünk kellett volna, hogy a Sassuolót magunk mögött tartsuk. Most abba a szituációba kerültünk, hogy nekünk kell üldözni, és ez messze nem a legideálisabb helyzet. Muszáj mindent beleadnunk a következő mérkőzéseken, kezdve onnan, hogy holnap visszamegyünk edzeni. A gólomat az újszülött kislányomnak és feleségemnek ajánlom. Vegyes érzelmeim vannak, hiszen jobban örültem volna a győzelemnek.”
JOSÉ MAURI: “Büszke vagyok arra, hogy először kezdhettem a San Siróban, de az eredményt illetően az örömöm csak részben érvényesül. A meccs kezdete óta folyamatosan támadtunk, és az eredményjelző nem az igazságot mutatja. A kapusuk hihetetlen védéseket mutatott be, de a végéig egységesen küzdöttünk. A szabadrúgásuknak legalább 2 méterről hátrébb kellett volna járnia. Egy olyan játékos vagyok, aki szeret előre menni. A mai mérkőzésen nem volt sajnos kapura lövésem, de remélem a következő mérkőzéseken sokkal veszélyesebb leszek a labdával. Nem gondolkozom azon, hogy mi zajlik a háttérben a klubnál. Az én feladatom, hogy keményen edzek és mindent beleadjak. Roberto Donadoni az egyik legfontosabb személy a karrieremet illetően. Mint edző olyan volt, mintha az apám lenne, és remélem a Bologna elleni mérkőzésen jól sikerül teljesítenem. Remélem sikerül olyan eredményt elérnünk, ami a klub és a szurkolók számára is megfelelő.”
