Cikkek

Elsöprő magyar sikerrel ért véget a gyerekfitnesz-világbajnokság. A szerbiai Cacak adott otthont a világversenynek, ahol a magyar küldöttség 6 aranyérmet, 7 ezüstöt és 2 bronzot gyűjtött be.

A magyar csapatból Toók Abigél, Szabó Jázmin, Csépány Nikolett, Tóth Patrícia, Lengyel Fruzsina és Göbölös-Szabó Dorka lett aranyérmes.

A dobogó második fokára állhatott fel Lukács Gábor, Hegyesi Erik, Gál-Olasz Villő, Kovács Rita, Bárdi Rebeka, Lukács Kitti és Mercs Gréta, míg Fürjes Adél és Gulyás Eszter lett bronzérmes.

A Magyar Testépítő és Fitnesz Szövetség információi szerint az érmeken túl több pontszerző helyet is elcsíptek a mieink.

A kiváló szereplésnek köszönhetően Magyarország az élen végzett a nemzetek rangsorában, megelőzve a dobogón Oroszországot és Ukrajnát. 

A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek – valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete – összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A felajánlásról a szervezetek 2021. június 17-én sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportágfejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.

Küzdősportok a NAT-ban

A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.

Új helyzet állt elő

A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

Küzdősportok előnyei a testnevelésben

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelésórán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A szövetségek felajánlják segítségüket

A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete „A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben” címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely – igény esetén – három területen valósulhatna meg:

– A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.

– Ott, ahol ez szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját.

– Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.

A szakma is a kezdeményezés mellett

A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot.

Fotók: Róth Tamás

A magyar küldöttség eddig 5 aranyat, 7 ezüstöt és 4 bronzérmet szerzett

A magyar junior uszonyosúszó-válogatott már most túlteljesítette az előzetes várakozásokat. Mielőtt a csapat elutazott volna az olaszországi Lignanóba, Kókai Dávid csapatvezető úgy nyilatkozott, hogy 15 érmet is szerezhetnek a mieink. Nos, a csütörtöki versenynap után már 16 éremnél tart a küldöttség.

Az 50 uszonyos női gyors döntőjét Pernyész Dorottya nyerte meg, ezzel megszerezte a válogatott ötödik aranyérmét. Béres Attila is dobogóra állt egyéniben, miután a 400 uszonyos gyors fináléjában 2. lett, míg Lipők Larion harmadikként zárt 50 uszonyos gyorson. Suba Sára csütörtökön egy ezüstöt szerzett az 50 méteres felszíni úszás döntőjében, méghozzá 18.42 másodperces junior országos csúccsal.

Tovább remekeltek a váltók is: a Borka Panna, Sztancsik Mária, Szili Ágnes, Suba Sára négyes ezüstérmes lett a 4×200 felszíni váltóversenyben, akárcsak a fiúk hasonló számában a Pázmányi Sándor, Béres Attila, Márton Balázs, Kiss Nándor alkotta magyar kvartett.

 „16 éremnél jár a fiatal magyar csapat, ezzel már túl is szárnyaltuk az előzetes elvárásokat. Pernyész Dorottya újabb aranyérme mellett a váltók ezüstérme remekül mutatja, hogy milyen kiegyensúlyozott és erős ez a társaság! Külön kiemelném Béres Attila és Suba Sára egyéni ezüstérmét, mindketten remekül versenyeztek, csakúgy, mint Lipők Larion, aki bronzérmet szerzett!” – összegzett Szabó László, a magyar csapat edzője.

A magyar küldöttség eddig 5 aranyat, 7 ezüstöt és 4 bronzérmet szerzett a Lignanóban zajló világbajnokságon.

A Nemzeti Alaptanterv 2020 testnevelést érintő tananyagában a korábbiaknál hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása, amelyet három sportág, a birkózás a judo és a karate képvisel. Az érintett sportági szakszövetségek – valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete – összefogtak, és felajánlják segítségüket, hogy a küzdősportok iskolai oktatása hatékonyan és magas szakmai színvonalon valósulhasson meg.

A felajánlásról a szervezetek 2021. június 17-én sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Dr. Mészáros János, az MKSZ elnöke, Bacsu Margaréta, az MJSZ sportágfejlesztési igazgatója, Bacsa Péter, az MBSZ ügyvezető alelnöke, Balogh Gábor, az MDSZ elnöke, Takács Zoltán, az MTTOE alelnöke és Csákvári László, a Testnevelési Egyetem küzdősportok tanszékének tanára szólaltak fel.

Küzdősportok a NAT-ban

A Nemzeti Alaptantervben 1993 óta szerepel a küzdősportok oktatása. A testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézményekben azonban nem mindenhol valósulhatott meg a strukturált küzdősport képzés. Az iskolákban pedig a NAT-ban szereplő alacsony óraszám nem tette szükségessé a testnevelő tanároknak a magas szintű küzdősport oktatást.

Új helyzet állt elő

A 2020-ban megszületett új NAT testnevelést érintő tananyagában hangsúlyosabban jelent meg a küzdősportok oktatása. A klasszikus atlétika-torna-sportjáték mozgásműveltség tartalmak mellé az óraszám tekintetében felzárkóztak a küzdősportok – nevesítve a birkózás, a judo és a karate –, amelyeket immár hasonlóan magas óraszámban szükséges tanítani.

Küzdősportok előnyei a testnevelésben

A küzdősportok jellemfejlesztő szerepe vitathatatlan: fegyelmezettségre, stresszkezelésre, érzelmi problémamegoldásra nevelnek. Elsajátításukkal csökken a szorongás, nő az önbizalom. Ráadásul testnevelésórán a tanulók munkája csak kölcsönös toleranciával és egymást segítő gyakorlással valósulhat meg. A Magyar Birkózó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség és a Magyar Karate Szakszövetség egyetért abban, hogy a küzdősport hiánypótló a diákok testi és lelki fejlesztésében, és helye van a mindennapos testnevelésben.

A szövetségek felajánlják segítségüket

A három érintett szövetség tisztában van vele, hogy a testnevelő tanárok számára hatalmas kihívást jelent NAT 2020 szerinti magas szakmai színvonalon oktatni a küzdősportokat. Ezért a három szövetség, valamint a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete „A küzdősportok helyzete és törekvései az iskolai testnevelésben” címmel közös dokumentumot fogalmazott meg és írt alá, a küzdősportok magas színvonalú oktatásának segítését tűzve ki célul, amely – igény esetén – három területen valósulhatna meg:

–          A szövetségek készek szakembereket delegálni az iskolákba, akik segítenek a testnevelő tanároknak az adott küzdősport oktatásában.

–          Ott, ahol ez szükséges, megfelelő végzettségű szakemberekkel segítik a testnevelő tanárképzéssel foglalkozó intézmények küzdősportokat illető szakmai munkáját.

–          Szakembereket biztosítanak a már végzett testnevelő tanárok továbbképzésére mindhárom sportágban.

A szakma is a kezdeményezés mellett

A Magyar Diáksport Szövetség a cselgáncsosokkal és a karatésokkal már dolgozott együtt akkreditált pedagógus továbbképzési programokon. Ezek tapasztalatai bizonyítják, hogy a testnevelők szívesen fogadnak olyan mozgásanyagot, amely integrálható a munkájukba. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete is egyetért a küzdőportok oktatásának szükségességével, és a kapcsolódó továbbképzésekkel – ezért is írta alá mindkét szervezet a közös dokumentumot.