A szurkolói rendbontásokról, rasszista botrányokról és a zártkapus meccsekről
– Nagyon elszomorító, hogy néhány tíz, száz rendbontó miatt több tízezren nem látogathatják a meccseket, mert bezárásra kerülnek a stadionok – mondta Csányi a portfolio.hu-nak adott interjújában. – Az UEFA és a FIFA eljárása is nagyon szigorú volt, összességében úgy érzem, hogy egy kicsit kevesebb büntetést érdemelnénk. Ugyanakkor igaz, hogy pontos szabályrendszere van a fegyelmi ügyeknek, ami eléggé korlátozza a fegyelmi bizottságok mozgásterét is. Zéró tolerancia van a rasszista és egyéb kirekesztő megnyilvánulásokkal kapcsolatban, és sajnos már egyetlen szurkoló cselekedete is maga után vonhatja akár a zártkapus büntetést. Ehhez kell alkalmazkodnunk, és túl azon, hogy ezt a magatartást általában is üldözni kell, meg kell találni a módját, hogy ezeket az embereket távol tartsuk a stadionoktól.
A jelenség visszaszorításáról
– Ebben az ügyben vannak egyeztetések, tervezzük a stadionokban a vénaszkenner bevezetését, próbáljuk bíróságképesen, vagyis az igazságszolgáltatásnak is értékelhető módon, dokumentumokkal, bizonyítékokkal alátámasztani az elkövetők személyazonosságát. A legnagyobb probléma az, hogy egy stadionban hangfelvételt készíteni, bizonyítani, hogy ki mit mondott, nagyon nehéz, de azt jól lehet látni, hogy ki dobál, ki provokálja majommozdulatokkal a játékosokat stb. Egyeztettünk az adatvédelmi biztos hivatalával, hogy megfelelőmódon végezzük a rendbontók azonosítását, és azokat, akik nagy büntetést hoznak a szurkolótársaik és a szövetség nyakára, örökre ki fogjuk tiltani a futballpályákról.
Amíg ezt nem tudjuk megoldani, addig az is felmerült, hogy esetleg be kellene zárnunk a B-közepet, annak ellenére, hogy ott is nagyon sok olyan szurkoló van, aki teljesen elfogadható módon viselkedik, és sokat tesz hozzá a stadion hangulatához, a csapat támogatásához.
De még mindig kisebb veszteség lenne, mintha 65 ezer szék lenne üres a Puskás Arénában.
Rossi marad a szövetségi kapitány?
– Igen. Megbeszéltük Rossi úrral, ő marad a szerződése végéig, vagyis 2025-ig a magyar válogatott szövetségi kapitánya,
és abban bízom, hogy majd azt követően is tudunk új szerződést kötni vele. Bízom Marco Rossiban, összességében jó csapatot rakott össze, nem véletlen, hogy voltak is megkeresései, nem is rossz csapatoktól, de megegyeztünk, hogy marad.
Az NB I-ről
– Úgy érzem, hogy a magyar első osztály színvonala, még ha nyilván el is marad a topbajnokságokétól, de jelentősen javult az elmúlt időszakban. Én sem tartom jónak, hogy a nagyvárosok tradicionális csapatai, például a Győr, a Pécs, a Szeged, a Békéscsaba nem az NB I-ben játszanak. Gondolkodunk is azon, hogy megemeljük az NB I létszámát, ezzel párhuzamosan pedig csökkentjük az NB II-ét.
Nagyon ellenzem, hogy ilyen sok külföldi szerepel a magyar csapatokban, ez számomra érthetetlen, és az is érthetetlen, hogy a tulajdonosok miért nem keményebbek ebben a kérdésben.
Kialakult egy szemlélet, hogy az edző dolgába, munkájába nem lehet beleszólni, mert ő a felelős a csapat teljesítményéért. Én egy edzőt úgy vennék fel, hogy irányelveket határoznék meg neki, és azt mondanám, hogy mivel a magyar futball érdekeit is tiszteletben tartom, előnyben részesítem a magyar fiatalokat. Ezzel szemben az edzők túl akarnak élni minden meccset, meg akarják őrizni az állásukat, és nem nagyon törődnek azzal, hogy mi a magyar futball egyetemes érdeke.
Egyetlen magyar csapa sem élte meg a kupatavaszt
– Nem hiszem, hogy több pénzre van szükség, meggyőződésem, hogy a hatékony utánpótlásnevelés a megoldás. Barczi Róbert lett az MLSZ sportigazgatója, ő kidolgozott egy nagyon jó utánpótlásrendszert, amihez támogatás is társul, és bár nem rajtunk keresztül történik az államilag kiemelt akadémiák támogatása, de végre nagyon jó a kapcsolat az akadémiák vezetése és az MLSZ között. Építünk egymás munkájára, és az előírt feladatok, amiknek az elvégzéséhez támogatás is kapcsolódik, azok ellenőrzésre is kerülnek. A másik, ami teljesen egyértelmű ma már, hogy az utánpótlásedzők képzésére kell koncentrálni. A legnagyobb elmaradás nem a 14 feletti korosztály felkészítésével van, hanem a 6-14 év közötti időszakban. A Double Pass belga tanácsadó cég azt állapította meg, hogy az akadémiákon jó munka folyik, de az alapanyag rosszabb minőségű, mint a nyugat-európai akadémiákon. A fiatalabb kori képzést, készségfejlesztést kell előtérbe helyezni. A másik fontos megállapítás az volt, hogy sok akadémián nem fordítanak kellő figyelmet az egyéni képzésre. Látjuk tehát a problémát, és a megoldás érdekében jelentős fejlődés várható az edzőképzésben, azon belül az utánpótlás edzők képzésében, ami – remélem – viszonylag gyorsan látható lesz az utánpótlás nevelésben.