A pekingi olimpia előtti utolsó hónapok felkészülési menetrendjét követve idén is Mexikóban edzőtáboroznak a Kőbánya SC legjobb úszói, köztük Cseh László, aki már az elutazás előtt pontosan tudta, hogy mi vár rá – és vele együtt a hét versenyzőtársára is – a 2000 méter feletti magaslaton.
– Milyen érzés volt megérkezni, illetve másodszor visszatérni Mexikóba, ahol az edzőtáborok a szokásosnál is nagyobb terhet jelentenek a sportolók számára?– érdeklődött a négy évvel ezelőtt Pekingben három ezüstérmet nyert úszótól a T-Mobile Sporthír Szolgálat munkatársa.
"Tisztában voltam azzal, hogy most sem lesz egyszerű az edzésadagok teljesítése, de hát éppen ezért jöttünk ide, hogy leküzdjük a nehézségeket és még magasabb edzettségi szintet érjünk el, amiből aztán jócskán profitálhatunk " – hangzott Turi György tanítványának a válasza.
– Mennyi idő kellett a ritka levegőjű környezet megszokására, már amennyiben ezt egy tengerszintről érkező európai sportoló egyáltalán megszokhatja?
"Szerintem már valamivel több, mint egy hét is elegendő lehet az átálláshoz, miközben azért lehet erősen edzeni, de vigyázni kell, nehogy jó pár hétre kivonjuk magunkat a „forgalomból” a túl nagy megterhelés miatt."
– Turi György az indulás előtt úgy fogalmazott, hogy éppen a táborozás 2000 méter feletti színhelyével magyarázhatóan, azaz a „plusz” nehézségek miatt kicsit visszafogott lesz a tempó, így például az iramúszásokat ezúttal a„kilométerek gyűjtése”váltja fel. Mit jelent ez a gyakorlatban?
"Nagyon pörgős edzések tényleg nem voltak és nem is lesznek, itt inkább az a cél, hogy minél több kilométert ússzunk és a körülményekhez képest a lehető legnagyobb intenzitással."
– Egy jól sikerült edzőtábor alapfeltételei közé tartozik a jó elhelyezés és a leadott kalóriákat pótló megfelelő táplálkozás. Megfelel ezeknek a kívánalmaknak a mostani táborozás helyszíne?
"Úgy érzem, hogy mindenben megfelel ez a hely az elvárásainknak, jó a szállás és az étkezésre sem lehet panasz, többféle ételből lehet választani, bőven van saláta és rengeteg gyümölcs is."
– Túljutottak már az első holtponton? Amúgy mit is jelent Mexikóban az, hogy holtpont? "
"Remélem, hogy az alkalmazkodás legnehezebb napjain már túl vagyunk. Holtpont itt talán az, amikor totálisan kifáradunk és alvás után sem érezzük kipihentnek magunkat."
– Mennyire tart össze a világ másik végén a kis társaság, mennyire befogadott tagja a kőbányai csapatnak a két „vendégúszó”, Kapás Boglárka és Biczó Bencze?
"Jó társaság jött össze, jól elvagyunk, végezzük az edzéseket, ha meg nincs edzés, próbálunk közös programokat csinálni."
– Mondhatni azt, hogy az edzéseken olykor kialakul egy kis versengés Cseh László és Biczó Bence között?
"Mindenkinek itt van az edzője, úgyhogy Bencze és jómagam is más feladatokat teljesítünk, szóval versengésről nincs szó, meg szerintem nem is lenne értelme."
– Mestere az indulás előtt említést tett egy olyan érdekes műszerről, amelynek segítségével könnyebb szabályozni az edzések iramát és azok mennyiségi mutatóit…
"Naponta mérjük az úgynevezett nyugalmi értékeinket és ezek alapján próbáljuk belőni az edzések intenzitását, de arról is meggyőződhetünk, hogy mennyire sikeres a magaslati adaptáció. "
– Milyen az időjárás mostanában Mexikóban, amikor Magyarországon éppen a legridegebb arcát mutatja a tél, és nem ritkák a mínusz 20 fokos, vagy annál is dermesztőbb reggelek?
"Viszonylag jó idő van, azért nincs kánikula, de napközben 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet. Néhány napja szakadt az eső, reméljük a folytatás szárazabb lesz."
– Gondol már arra, ott fenn a „magaslaton”, hogy Mexikó után szinte azonnal egy újabb, a szintén egzotikus környezetű dél-afrikai edzőtáborozás következik?…
"Már eszembe jutott, sajnos ott sem lesz könnyű, de ha azt az edzőtábort is túléljük, utána már viszonylag sokat leszünk otthon."
– Beszámolhat a szigorúan sportszakmai teendőin kívül valami olyan foglalatosságról, amely szórakozást és kikapcsolódást jelentett?
"Az elmúlt vasárnapra meghívást kaptam egy élménybeszámolóra Mexikó Citybe, reggel odarepültünk, este pedig vissza. Egy sportkonferencián tartottam élménybeszámolót és próbáltam összefoglalni pályafutásom történetét. Több száz mexikói hallgatómnak nagyon tetszett a történet, mert többször is megtapsoltak annak jeleként, hogy megérintették őket a szavaim.
Miután véget ért a beszámolóm, mindenki autogramot kért és abból sem akart kimaradni, hogy közös fénykép készüljön rólunk. Szerintem nem volt olyan hallgató, aki legalább egy fotóhoz ne jutott volna.
Hatalmas élményt jelentett a villámlátogatás a számomra, örömöt pedig a sok csillogó szemű lelkes résztvevő rajongása. Szavamra mondom, hogy visszatérve a „bázisra”, hétfőn még az edzésem is jobban ment" – fejezte be mexikói beszámolóját Cseh László.
