Alig aludtam néhány órát, és már újra felkerekedtem, hogy időben kiérjek péntek reggel a Hungaroringre. Be kell azért vallanom, csütörtök este azért kicsit motoszkált a fejemben a gondolat, hogy nem álom volt-e az egész Forma1-n való részvételem. De nem, szerencsére minden úgy folytatódott tovább, ahogy azt előre elterveztük. Délelőtt 10-kor már kezdődött az első szabadedzése a Forma1 mezőnyének, amire percre pontosan ki is értünk. Majdnem egy órába telt, míg Pestről eljutottunk a pályáig, akkora volt a dugó Mogyoródon…
Na, de épségben – és végül is időben is – megérkeztünk. Gyors reggeli a McLaren ,,kuckóban”, ahol a csokis párna mellett még egy nagyon finom cappuccinoval is kedveskedtek nekem. Jóízűen fogyasztom a reggelimet, mikor egyik pillanatban hirtelenek feltűnik Button… majd feltűnik Hamilton… azt hittem, rosszul látok. Persze, megint következett a nagy örömködés, ami Tőlem ugyebár megszokott, mire kolléga úr csak ennyit tesz hozzá: ,,Ne izgulj, ez mindennapos dolog lesz, ma még többször el fognak elmenni melletted!„. (Mellékesen jegyzem meg, igaza lett!) Jah, jó, oké, próbálom végre felnőttesen kezelni a dolgot, visszafogom a nagy ujjongást… Áááá, dehogy fogom vissza! Első alkalommal vagyok itt, ki akarom élvezni minden percét, nem számít, hogy bolondnak néznek-e. 🙂
A „kuckofalu”
Reggeli után feljöttem a sajtószobába, dolgozgattam egy kicsit – többek között megírtam a beszámolót a csütörtöki napról – és résen voltam (mint a keszeg) az eredményeket illetően. Leírhatatlan érzés volt, mikor a motorok elkezdtek bőgni alattam (mivel a sajtószoba alatt vannak a bokszok), és ahogy indultak az autók… szinte megremegtek a falak. Az első szabadedzésen vendéglátóim, a két McLarenes pilóta verte jelentős fölénnyel a mezőnyt. A legjobb időt (1:22:821) Hamilton futotta, akitől Button mindössze 0,101 másodperccel maradt le. A harmadik helyen Alonso végzett, őt pedig sorrendben Rosberg, Grosjean, Schumacher, Massa, Räikkönen, Bottas és Perez követte.
Következhetett a jól megérdemelt ebéd. A csütörtökön szerzett jó tapasztalatok után pénteken is a Ferrarinál vendégeskedtem – és milyen jól tettem. 🙂 Lazacot, paradicsom- és babsalátát, és valami nokedli-féleséget ettem – isteni finom volt. Másodiknak paradicsomos pennét szolgáltak fel. Tipikus… 🙂 Ha Ferrari és Olaszország, akkor PASTA! Na jó, elvégre Rally Café vagyunk, nem egy gasztronómiai blog, de azért még utoljára azt is megosztom a kedves olvasókkal, hogy a desszert is egy igazi ínyencség volt (tejszínhabos, csokoládéöntetes, mogyorós sütemény).
Délután 2-kor kezdődött a második szabadedzés, ahol azért már voltak izgalmak. Grosjean még az edzés elején gumifalba csapódott, megpördült, így a kocsi eleje is megsérült, de azért tudta folytatni a gyakorlást. A leintés előtt egy fél órával viszont úgy elkezdett esni az eső, mintha dézsából öntötték volna (jól eláztam én is). Jó alkalom volt ez arra, hogy a pilóták minden körülmények között kipróbálják a gumikat és az autókat. Schumachernek ez nem alakult szerencsésen, hiszen épphogy kijött a kerékcsere után a bokszból, nem tudta bevenni a kanyart, és gumifalnak csapódott – neki ott be is fejeződött az edzés. A leggyorsabb ismét Hamilton volt, akit Räikkönen és Bruno Senna követett. Az első tíz további helyezett: Massa, Alonso, Button, Di Resta, Vettel, Grosjean és Schumacher. A szabadedzést három helyszínről is követhettem: a média centerből, a Red Bull motorhome-jából (ahol gyönyörűen be lehetett látni 4-5 kanyart is) illetve a Paddock és a nézőtér között átívelő hídon. Utóbbi azért is volt nagy élmény, mert a szívemig beleremegett az az érzés, mikor kb. 300 km/h-val száguldottak el alattam a pilóták. Jelentem, az adrenalin az egekig szökött.
A Red Bull „kuckoja”
A nap folyamán több hírességgel is találkoztam – persze a formulásokon kívül. Motoros világbajnokunk – aki mellesleg az Országos Rally Bajnokság egyik újonca -, Talmácsi Gábor is kilátogatott a Hungaroringre, hogy szurkoljon kedvenceinek. Ha nem tudnám, hogy elkezdődött az Olimpia, azt hinném, hogy Kásás Tamáshoz is szerencsém volt – pedig csak az egyik hasonmását kaptam el a Red Bullnál. Dr. Bánki Ágnes, a Lotus Ladies Cup egyik versenyzője is sorba állt az autogramokért, s ha jól láttam, Mark Webbert teljesen el is varázsolta 🙂 A nap legkellemesebb csalódását pedig Felipe Massa okozta, aki nagyon közvetlenül állt rajongóinak a rendelkezésére – jókedvűen fotózkodott, autogramokat osztogatott.
A kötelező körök után jártam egyet a Paddockban, hátha látok valami érdekességet – mondjuk az egész ,,kuckófalu” egy nagy érdekesség… Aztán ahogy sétáltam, szembejött velem egy, kettő, három… pilóta. Először csak az tűnt fel, hogy nagyon sok fotós van velem szemben… Hát, mondom, én nem lehetek ekkora látványosság… Aztán Juditkának nagyot esik és puffan a fejében a dolog: jah, hogy mögöttem lehetnek a pilóták? es mögöttem voltak! Vicces szituáció volt, az egyszer biztos, na, de majd lassacskán megtanulom. Ahogy a beszámolóm elején is írtam, igaza lett a kolléga úrnak, többször is elment mellettem Hamilton és Button is. Lassan talán kezdem is megszokni, hogy bárhol beléjük botolhatok.
Ismét eljött az este, és elindultunk haza. Fárasztó nap volt a péntek is, de minden percéért megérte! De már nézek is előre, mit rejthet a következő nap… Szombat délelőtt, 3/4 10-től Kiss Pál Tamásért szurkolhatunk majd, aki a GP3 mezőnyében a kvalifikáción esik majd át, este 1/4 6-kor pedig már az első futamon bizonyíthatja rátermettségét a fiatal magyar versenyző. A formulások 11-kor kezdenek majd a harmadik szabadedzéssel, délután 2-kor pedig az időmérő következik majd számukra. en majd ismét – lehetőségeimhez mérten – mindenhol ott leszek, hogy minél részletesebb és érdekesebb beszámolót írhassak a kedves olvasóközönségnek! 🙂
Horváth Judit
