Patrick Cutrone úgy érzi, hogy még semmit nem tett le az asztalra és továbbra is fejlődni szeretne.
A saját nevelésű olasz csatár remek teljesítménnyel rukkolt elő az első idényében, ugyanis 46 tétmérkőzésen 18 alkalommal volt eredményes, ezzel ő lett a csapat legeredményesebb játékosa a szezonban. Cutrone jövőjét illetően nincs kérdés, ugyanis a Milan érinthetetlennek tartja és új, hosszú távra szóló szerződést kínál neki.
“Egy átlagos srácnak tartom magam. Nem gondolom azt, hogy más lennék, mint a többiek. Csak egy kicsit szerencsésebb vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek. Sok áldozatot hoztam és nem volt könnyű összeegyeztetni a futballt és a tanulást. Tizenhárom éve vagyok a Milannál és sokat küzdöttem az első néhány idényben. Az édesapám mindig mellettem állt és mindenben meghallgattam őt. Mielőtt pályára lépek – akár idegenben, akár a San Siróban – a mérkőzések előtt mindig van egy kis feszültség bennem és babonás vagyok. Azonban amikor már ott vagyok a pályán, ez a feszültség csökken és igyekszem a lehető legjobbat nyújtani. Mindig csak fejlődni akartam és most is csak erre gondolok. Még semmit nem tettem le és ezt nagyon jól tudom.” – mondta Cutrone egy könyvbemutatón.
A 20 éves csatár szerint a labdarúgásban nagyon fontos a mentalitás.
“Lehet valaki jelenség, de ha nincs meg a helyes mentalitás, akkor nem jut sehova.”
“Szerencsém volt, hogy fél évig folyamatosan úgy edzhettem az első csapattal, hogy nem léptem pályára. A Milanellóban való munka segített felvenni a ritmust és a szükséges sebességet. Ezekben a hónapokban növeltem a munka szintjét. Sokszor dühös vagyok magamra a mérkőzések végén, különösen ha veszít a csapat, de próbálom kezelni ezt a dolgot. Mindig nyerni akarok és folyamatosan emelni a szintet az edzéseken. Gondot akarok okozni az edzőnek a kezdőcsapat összeállításakor. Az összes mérkőzésen játszani szeretnék, még a felkészülési meccseken is, bár azokon kevésbé számítanak a gólok.”
“Család? A szüleim mindig a földön tartottak. Soha nem mondták, hogy nagyon jó vagy egy zseni vagyok, inkább rávilágítanak azokra a pontokra, amikben javulnom kell. Mindig meghallgatom őket. A szüleim mindig a szerény Patrickot szeretnék látni és nem azt, aki egy kis sikertől elszáll magától. Nagyon jól tudom, hogy az haszontalan lenne és valójában csak károsítaná a karrieremet.”
“Olasz válogatott? Büszkeséggel tölt el, hogy bemutatkozhattam az olasz nemzeti csapatban.”
