A böjt önkéntes lemondás valamiről, de az nem egyenlő az éhezéssel. A hiánytünetek elkerülése érdekében fontos odafigyelni a fehérje és a vas pótlására – hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában Muzsnai Bernadett dietetikus.
A negyvennapos böjt szerdán kezdődött, a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.
Muzsnai Bernadett elmondta: a hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét.
Emellett fontos odafigyelni a vas pótlására is, amely megtalálható például a céklában, vagy az élesztőben – tette hozzá a dietetikus.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy – és ezt a vallások is komolyan veszik – a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.
A böjtnél, de a vallástól független tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve. A szervezetnek az azonnali megvonás nem tesz jót, ezért ajánlott fokozatosan – az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással – elkezdeni az ilyen kúrákat – emelte ki a dietetikus, hozzátéve: aki tisztítókúrába, méregtelenítésbe kezdene, forduljon szakemberhez.
