Helsinki, 1952. A dobogó tetején Benedek Gábor, Szondy István és Kovácsi Aladár
Az öttusa a II. világháború előtt a katonák sportja volt. Hazánkban is a katonatisztek közül kerültek ki az öttusázók és a sportvezetők egyaránt. A háború után az új politikai rendszer, a népi demokrácia mindent elkövetett, hogy koholt vádak alapján elítélje a régi öttusázókat, tönkretegye életüket, sportpályafutásukat.
A börtön mellett katonai rangjuk megfosztásával, állásuk megszüntetésével, nyugdíjuk megvonásával, kitelepítésekkel alázták meg őket, csak azért, mert katonák voltak a Horthy-rendszerben.
Sajnos, a megtorlások az 1956-os forradalom leverése után is folytatódtak mindazokkal szemben, akik bármilyen formában részt vettek a forradalom eseményeiben. A sportvezetés a versenyzéstől való eltiltással igyekezett megfelelni a politikai hatalom elvárásainak. Mindezeket a következő példákkal illusztráljuk.
Lipcsey Márton tábornok, a Ludovika Akadémia tanára volt 1927-ben az első magyar öttusaverseny megszervezője. A háború után katonai rangjától megfosztották, vagyonelkobzásra ítélték, nyugdíját megvonták. 1951-ben két évre kitelepítették Gyulaházára.
Somogyi Endre ezredes az 1932-es és az 1936-os olimpián az öttusa csapat vezetője volt. 1951-ben nyugdíját megvonták, kitelepítették Ostorosra, majd 1965-ig Szomolyán élt.
Csáthy Dénes százados a háború utáni öttusaélet egyik újraélesztője, az 1948-as olimpián az öttusázók csapatkapitánya volt. 1949-ben letartóztatták, egy év szabadságvesztésre ítélték. Szabadulása után internálták, Kistarcsán, majd négy évig Recsken, a közismert kényszermunkatáborban raboskodott. Budapestről kitiltották.
Pálffy György altábornagy 1947/48-ban a Modern Pentathlon Intéző Bizottság, az öttusa szövetség elődjének elnöke volt. 1949-ben a Rajk-perben kivégezték.
Somfay Elemér az 1932-es olimpián a hetedik helyen végzett. A háború után hadifogságból hazatérve nyugdíjazták, 1951-ben nyugdíját megvonták és kitelepítették Alapra.
Benkő Tibor az 1932-es olimpián vett részt. A háború után a Honvéd oktatóként akarta foglalkoztatni, de nem tehette meg, mert Benkő nem volt hajlandó a pártba belépni. 1957-ben koholt vádak alapján három év börtönre ítélték, Márianosztrán raboskodott.
Orbán Nándor (képünkön) 1936-ban Berlinben az ötödik helyen végzett, ezzel a magyar öttusasport első olimpiai pontszerző helyezését érte el. 1956-ban Nagykanizsán a forradalom alatt városi nemzetőr parancsnokká választották. Népítéletet nem engedélyezett, a város orosz parancsnoka kinyilvánította, hogy ilyen nyugalom egyetlen helyen sem fogadta. Ennek ellenére 1957-ben hazaárulás vádjával tizenöt évre ítélték, ebből hat évet letöltött Márianosztrán.
Sipeki-Balás Lajos az 1936-os olimpián vett részt. 1945-ben népellenes bűntett elkövetésével vádolták és csak 1949-ben mentették fel. Rövidesen a Népbíróság életfogytiglani börtönre ítélte, amiből hét évet fegyházban letöltött.
Jós Miklós 1936-ban tartalék volt az olimpián. 1948-ban „Modern pentatlon” című könyvével részt vett a művészeti versenyeken, az irodalom, epikai művek kategóriában. 1948-ban kitelepítették Újfehértón élt 1953-ig. Nyugdíját megvonták, az 1947-ben kapott kitüntetését, a Köztársasági Érdemérem arany fokozatát csak 1961-ben kapta vissza.
Karácson László az 1948-as olimpián vett részt, 1952-ben ő volt a tartalék, de nem utazhatott. 1959-ben a népköztársaság megdöntésének kísérletével vádolták, ezért egy évet Tökölön töltött.
Kovácsi Aladár, Szondy István, Benedek Gábor
Kovácsi Aladár 1952-ben Helsinkiben, csapatban olimpiai bajnokságot nyert. 1957-ben szocialista sportolóhoz nem méltó magatartásért nem válogatták be a világbajnoki csapatba és egy éves eltiltást kapott.
Tasnády Károly 1954-ben csapatban világbajnokságot nyert. A világbajnokság után Kutas István töröltette a válogatott keretből. Évekig nem kapott Nyugatra útlevelet, végül 1962-ben sikerült külföldre utaznia és Németországban letelepedve nemzetközi hírű sebész orvos lett. Többek között a Bayern München világsztárjait – Beckenbauert, Breitnert és a többieket is – ő operálta.
Benedek Gábor 1952-ben Helsinkiben csapatban olimpiai bajnokságot nyert. 1956-ban ő volt az olimpiai fogadalomtevő. Az olimpiára történő utazás közben beválasztották az olimpiai csapat forradalmi bizottságába. Az olimpia alatt nem fogott kezet a szovjet versenyzőkkel. Hazatérése után elbocsátották állásából és szikvíz készítő kisiparosként kellett megélnie. 1959-ben elindult egy párbajtőr versenyen. Az eseményről tudósító újságcikkből tudta meg, hogy örökre eltiltották a további versenyzéstől. 1969-ben sikerült Németországba távoznia.
Hegedűs Frigyes részt vett az 1948-as olimpián. 1956-ban a Varrógépgyárban az üzemi forradalmi bizottság tagja volt, ezért a forradalom leverése után elbocsátották. 1963/66 között szövetségi kapitány volt. 1966-ban máról-holnapra, méltatlan körülmények között mentették fel.
1959-ben Hershey-ben (USA) rendezett világbajnokságon a versenyek után a csapat tagjai elfogadták a helyi magyarság meghívását egy rodeó megtekintésére. Hazatérés után az év végén Ferdinandy Gézát (képünkön) örökre eltiltották, a tartalék Török Ferenc egy év eltiltást kapott, de 1960 áprilisában már versenyzett…
1960-ban, a római olimopiára az öttusázókkal csak Tóth Béla lovas edző utazhatott, ő is lóápolóként. Takács Andor szövetségi kapitány csak itthon a rádió mellett követhette a kinti eseményeket.
Benedek Ferenc(képünkön) a csepeli Németh Ferenc és Balczó András edzője 1960-ban még turista útlevelet sem kapott. 1962-ben a Sportérdemérem arany fokozata kitüntetést nem kapta meg, mert a pártbizottság az előterjesztést nem támogatta.
1963 októberében egy romániai versenyről hazatérve Balczó András és Móna István megsértették a vámelőírásokat. Cselekedetükért csak fél évvel később, 1964 júniusában ítélték el őket, egy évig nem versenyezhettek. Emiatt nem vehettek részt a tokiói olimpián.
Balczó András és Németh Ferenc
Az 1956-os, októberi forradalomnak két öttusázó mártírja volt. Gérecz Attila 1949-ben indult az országos bajnokságon. Utána összeesküvés és hazaárulás vádjával tizenöt év börtönre ítélték el. 1956-ban a forradalom idején szabadult, de novemberben, fegyveres harcban életét vesztette. Hegedűs István 1948-ban országos bajnokságot nyert. Az olimpiai csapatnak ő volt a tartalékja, de nem utazhatott. A forradalom idején az utcán lőtték le, amikor az uszodába igyekezett a tanítványaihoz. Szobrát Kovácsi Aladár kezdeményezésére 2003-ban avatták fel a TF kertjében.
Mindezek ellenére a II. világháború után újjászerveződött az öttusasport hazánkban. Versenyzőink két évtized alatt részt vettek öt olimpián, két egyéni és két csapat olimpiai bajnoki címet nyertek, további négy érmet szereztek, a világbajnokságokon pedig öt arany-, hat ezüst és öt bronzérem jelzi eredményességüket.
(Fotók: Magyar Olimpiai és Sportmúzeum/2/, jochapress.hu/6/)
