Duna Aréna: tényleg a Sárkány Háza!

Háromezer-ötszáz ember tombolt a Duna Aréna lelátóján, amint Sárkány Zalán egészen valószínűtlen – és még önmaga által sem várt – módon nekilódult a 800 gyorsnak, aztán olyan tempót diktált, amit este senki sem bírt tartani. Új országos csúcsa pedig jobb volt a németek olimpiai bajnokának, Florian Wellbrocknak a reggel elért, igencsak izmos idejénél, így Zalán nyerte a magyar válogatott első aranyérmét.

Csendes estének indult, legalábbis abból a szempontból, hogy mindössze két magyar fellépő maradt a színen: a továbbjutást Szabó Szebasztián tudta kiharcolni a délelőtti futamokból – 50 gyorson –, Sárkány Zalán pedig nevezési idejének hála az esti gyorsfutamba nyert besorolást 800 gyorson.

Kevesen gondolták, hogy épp miatta fog felrobbanni a szombat estére zsúfolásig megtelt Duna Aréna… Zaj éppenséggel támadt, nem is kicsi, elvégre az előző napok hősei továbbra is gyártották a világrekordokat, melyek közül több egészen döbbenetes határokat tört át. A Kajmán-szigeteki Jordan Crooks – persze, amerikai egyetemen tanul – például a reggeli rekorddöntést megfejelve az 50 gyors esti elődöntőjében 20 másodperc alá vitte az időt a történelem során először (19.90 – Szebi 15. lett, akárcsak délelőtt). Summer McIntosh 400 vegyesen ért valószínűtlen idővel célba (4:15.48 – több mint két másodperccel vágta agyon a korábbit), Gretchen Walsh kábé fél órán belül úszott újabb két rekordot (100 pillangó: 52.71, 50 gyors: 22.87), Noe Ponti szintén a 100 pillangó csúcsával végzett, ami azért bravúr, mert Caeleb Dressel állította fel négy éve (47.71).

Ezzel a budapesti vb leütötte az élről a 2014-es dohait, ahol 23 világrekord született, merthogy itt már az utolsó nap előtt 24-nél tartunk.

Szóval, a közönség nagy élvezettel figyelte, amint a csúcsok kábé olyan intenzitással hullanak, mint az őszi falevelek – majd jött a 800 gyors…

Hogy Sárkány Zalán 100 méternél az első két hely egyikén haladt az 1500-at megnyerő tunéziai Ahmed Jaouaival, az ekkor még nem okozott nagyobb ricsajt; 200-nál is a hangulatfelelősnek, Gundel Takács Gábornak kellett rászólnia a publikumra, hogy azért biztassák már kicsit Zazit. (Biztatták.) Aztán amikor Zalán még 400-nál is vezetett, hirtelen mindenki elkezdett hangoskodni. Ötszáznál már saccra 3300 ember ugrált és üvöltött. Hatszáznál – továbbra is az 1-es szám jelent meg a neve mellett – azok is ordítottak, akiknek nem illik (állami vezetők, vezető üzletemberek, a doppingellenőrök munkáját segítő önkéntesek, satöbbi), hétszáznál az Arénának azok az eresztékei is recsegtek, amelyek épen maradtak a női gyorsváltó ezüstérme után.

Az ekkor már egyértelmű volt, hogy Zalán megnyeri ezt a futamot, hiszen másfél testhosszal ment a tunéziai előtt, a többiek pedig a fasorban sem voltak hozzá képest. Hanem a németek géniusza, Florian Wellbrock “ott hagyott” egy 7:31-es időt reggelről, és érződött, hogy az amúgy extázisban úszó Zalán ekkoriban ér tartalékai végére… De ment, látványosan nem lassult… Aztán megállt, mármint az óra…

7:30.56.

És csak Zalán arcát kellett nézni, amint látja, de nem hiszi, aztán lassan… Majd az ő mámora eggyé olvadt négyezer ember őrjöngésével.

Lehet, hogy ez rövidpályás világbajnokság, meg december, meg olimpia éve… Ám ettől még vannak olyan pillanatok, amelyek beleégnek az emlékezetbe örökkön, és amikor egy magyar srác abszolút esélytelenként odaér az első helyre három és félezer tomboló magyar előtt, akkor nincs az a szakmai elemzés, ami egy pillanatra is megkérdőjelezhetné az élményfaktort, a beteljesülés érzetét, meg úgy egyáltalán, Sárkány Zalán diadalát, az országos csúcsát, az aranyérmének értékét.

A sport ilyen – semmihez sem fogható katarzist képes generálni.

Ezt éltük át az Arénában, Zalánnak hála, akit elkapott valami varázslatos hév, aztán hét és fél perc múlva letette – a dobogó tetejére.

Így lett meg az első arany, amit ő maga se nagyon hitt el. “Én csak arra gondoltam, hogy esetleg, ha minden stimmel, akkor lehet egy érem. De ahhoz mindennek össze kell jönnie. Hogy nyerhetek – meg sem fordult a fejemben. Őszintén, tényleg nem. Ez hihetetlen. És hogy ez itt, a magyar szurkolók előtt… Ez itt marad velem életem végéig.”

Zalán tenyerére amúgy vastagon oda volt mázolva valami kék filcféleséggel: “Szimpla”. Nem volt hajlandó elárulni, konkrétan mi ez, csupán annyit: “A mentális felkészülésem része, maradjunk ennyiben.”

Végül is, maradhatunk.

És tényleg nem kell túlragozni: Sárkány Zalán szimplán a világ legjobbja 800 gyorson.

A Duna Aréna: tényleg a Sárkány Háza! bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.