Málta szigetén már 1971 decemberében megkezdtük szereplésünket a németországi világbajnokság kvalifikációs sorozatában és a papírformának megfelelően 2:0-ra nyertünk.
1972 májusában a Megyeri úton sem okoztak gondot a derék máltaiak: 3:0 ide. Ugyanebben a hónapban ígéretes, gól nélküli döntetlent harcoltunk ki Stockholmban, majd októberben 2:2-t játszottunk a Práterben az osztrákokkal.
1973 áprilisában megismétlődött a bécsi eredmény a sógorok elleni budapesti visszavágón.
Június 13-án minden magyar azt remélte a Népstadionban, hogy az utolsó csoportmeccsünkön legyőzzük Svédországot és készülhetünk a vb-re.
Sajnos hiába vezettünk 3:2-re, nem játszottunk elég taktikusan, kitámadtunk és ez megbosszulta magát. Edström a hajrában látványos fejes góllal kiegyenlített.
Mi, a svédek és az osztrákok egyaránt 8-8 ponttal végeztünk, de a mieink gólkülönbsége volt a leggyengébb: öt, két riválisunké pedig hét. Nem vesztettünk egyetlen meccset sem, de sajnos ugyanúgy lemaradtak legjobbjaink a világbajnokságról, mint négy évvel korábban.
Csoportunkból a svédek jutottak ki a vb-re, akik az osztrákok ellen 2:1-re megnyerték a mindent eldöntő, harmadik összecsapást.
T.G. Fotó: NOL.hu
