Nem mindennapi nyara volt Egedi Gábornak. A Catalunya női csapatának sikeredzője most újabb feladatot kapott. Az elmúlt néhány hónapot a Fülöp-szigetek válogatottjánál töltötte, mely csapattal a Délkelet-Ázsiai Játékokon vett részt. Feladatáról, élményeiről és a terveiről beszélt oldalunknak.
– Hogyan jött a megkeresés, hogy a nyarat a Fülöp-szigetek válogatottjával töltsd és dolgozz velük?
Egedi Gábor: Az egész történet meg tavaly nyáron kezdődött, amikor a válogatott két edzője Barcelonába jött az akadémiánkra továbbképzésre. Én kerültem melléjük, mint előadó, és annyira megtetszett nekik az együtt eltöltött idő, hogy felajánlottak, hogy dolgozzam tovább a válogatottal. Mivel év közben itteni edzői munkám miatt nem tudtam ennek eleget tenni, abban maradtunk, hogy majd a nyáron csatlakozom a válogatotthoz. De mivel Manilában nem tudtunk volna érdemi munkát végezni, edzőpartnerek hiányában, kézenfekvő volt, hogy ők jöjjenek Spanyolországba. Úgy állítottam össze az egy hónapos edzőtábor tervet, hogy folyamatosan játékban legyünk. Így itten ifjúsági csapatok segítségével nagyon jó munkát tudtunk végezni.
Ezután kaptunk egy meghívást egy portugáliai tornára, ahogy a hazai csapat mellett, össze tudtuk mérni erőnket Nagy Britannia és Belgium válogatottjával is. Nagyon jó tanulópénz volt, ahol rengeteget fejlődünk.
– Mi volt pontosan a feladatod?
E. G.: Egy kicsit minden. Az edzés terv összeállítása, barátságos meccsek leszervezése, és technikai is taktikai továbbképzés a játékosoknak. Hozzáteszem nagyban segítette a munkámat, hogy borzalmasan elhívatott játékosokkal tudtam dolgozni, akikben dúlt a tanulási vágy.
– A Délkelet-Ázsiai Játékokat, hogy kell elképzelnünk, hány csapat vett részt az eseményen, mennyi ideig tartott, milyen eredménnyel végeztetek?
E. G.: A Délkelet-Ázsiai régió 11 nemzete képviselteti magát Malajziában, szinte minden sportágban amivel az olimpián is találkozhatunk, kiegészülve számunkra talán ismeretlen sportágakkal. Nyugodtan mondhatom, hogy ez a régió olimpiája. A televízió folyamatosan közvetít minden sporteseményt élőben, és hatalmas tömegeket mozgat meg. Jól példázza, hogy a megnyitóra is több mint 80 000 ember jött el, vagy a vízilabda meccseken is rendre tömött lelátók előtt játszottak a csapatok.
A tornán negyedik helyen végeztünk ami összességében egy jó eredmény, főleg annak a tudatában, hogy az előző kiírásban 10, 15 vagy akár 20 gólos vereség is becsúszott. Ehhez képes most mindenkivel partiban voltunk. Thaiföld ellen az eddigi 5-6 gólos vereségek után most sikerült nyerni vagy a későbbi győztes Szingapúr ellen ( akitől az előző játékokon 23-2-es vereséget szenvedett a csapat ) végig szoros meccsen minimális különbséggel kaptunk ki. Kicsit csalódásként éltük meg, hogy nem sikerült az éremszerzés, de nagyon jó az út a 2019-es hazai rendezésű játékok előtt.
– Egyszeri alkalom volt ez számodra vagy még lehetséges, hogy a jövőben is vállalsz munkát a válogatottnál?
E. G.: Abban maradtunk, hogy szeretnék, ha folytatnánk együtt a munkát, amit elkezdtünk, a már említett 2019-es fülöp-szigeteki játékokig. Jelen pillanatban még én sem látom tisztán, mikor tudok kiutazni legközelebb, mert most 100%-ban a CN Catalunyára kell és akarok koncentrálni. De megpróbálom, hogy az egyik ne üsse a másikat.
Szeretnék felépíteni egy új projektet kint. Jelen pillanatban nem létezik fülöp-szigeteki bajnokság, nincs edző képzés, és nem beszélhetünk utánpótlás neveléséről sem. Legközelebbi kiutazásom kicsit erről is fog szólni, ahol továbbképzést tartunk majd az ottani edzőknek, és egy kicsit beindítjuk az vízilabda élet. Az ottani edzők nagyon elhivatottak, és nagyon jó, hogy folyamatosan fejlődni, tanulni akarnak.
– Milyen élményekkel gazdagodtál?
E. G.: Nemzetközi rutinszerzés volt a cél, és arra tökéletes volt. Egy fantasztikus élménnyel lettem gazdagabb, amiből én is rengeteget tanulhattam.
