Demjanovich Endre
(1945-2018)
Az idei nyár derekán ismét egy szomorú hír fogadta hazánk lovas közösségét. Elhunyt Demjanovich Endre egykori válogatott díjugrató lovas, a hazai lovasturizmus fénykorának felejthetetlen egyénisége, a Senior Lovasok Országos Egyesületének tagja. Édesapja a háború végén részt vett a Pettkó-Szandtner Tibor által irányított műveletben, mely méneseink Bajorországba történő kimenekítését tűzte ki célul, így e földön látta meg a napvilágot 1945-ben. Ezt követő életszakaszát a fővárosban töltötte és a Budapesti Lovas Klub versenyzőjeként a 60-as években mind a területi mind az országos bajnokságban is számolni kellett pályára lovaglásaival. Az évek során olyan kiváló lovak nyergében versenyezhetett, mint Szaracén és Magiszter. A következő nagy fejezet életében a Gödöllői Agrártudományi Egyetem elvégzése volt, ami után Nagyvázsonyba vezette a jósors, mely lovasiskola az Ócsai TSZ irányítása alatt állt. Életének utolsó és talán egyik legboldogabb állomása Taliándörög volt, ahol a Pegazus Fogadót irányította, melyet a rendszerváltozás után meg is sikerült vásárolnia. A lovarda egyéniségének és nyitottságának köszönhetően igazi szellemi központtá vált a lószerető és a művész emberek körében is. Hazánk lovasturizmusa a 70-es évektől virágzását élte, melynek sikerességében oroszlánrészt vállalt. Nyugat-Európa majd minden országából keresték az olyan igazi, régi magyar lovaszellemmel megáldott szakemberek társaságát, mint Demjanovich Endréjét, így a szabadság érzésére vágyók ezreinek nyújtott felejthetetlen túrákat, akik élete végéig visszajártak varázslatos hangulatú birtokára. Hazánk kimagasló művészei is gyakorta meglátogatták, melyek névsorát szinte lehetetlen lenne felsorolni a teljesség igényével. Többek között Földes László „Hobo” mellett atyai barátságot ápolt Szőke András filmrendezővel és a szintén lovas Cseh Tamással. „Füst a Szemébennel” sajnos már csak az égi legelőkön vágtázhatnak tovább.
Fotó: Nirnsee Ferenc
Ismét egy felejthetetlen és pótolhatatlan értékekkel bíró igaz ember távozott közülünk.
Nyugodj békében Bandi bácsi, köszönöm a jó tanácsokat és a megszámlálhatatlan történetet a múltból, hiányozni fogsz!
