BringaSport – 2015.10.02 – Fájdalommal tudatjuk, hogy 2015. október 1-én elhunyt egy kitűnő kerékpáros, Szabó Lajos. Ő volt az első magyar, aki sárga trikót húzhatott fel, 25 éves kerékpáros pályafutása alatt számos kiemelkedő eredményt ért el, többek között 1953-ban az 514 kilométeres Bécs-Budapest-Bécs országúti viadal egyéni győztese volt, ötvenszer volt magyar válogatott, 45 bajnokságot nyert, a 200 kilométeres magyar bajnokságban ötször volt első, a 15 évig tartó aktív versenyzés befejezésével az Újpestnek és a magyar válogatottnak volt az edzője, 1966-ban érte el a legrangosabb eredményt: a magyar csapat nyerte meg a 20 napos mexikói körversenyt.
Emlékét őrizze Dr. Végh Oszkár korábbi írása, amelyet Szabó Lajos nyugdíjba vonulása alkalmából írt:
Hadizsákmányból szerzett bringával kezdte
Az első magyar sárga trikós
A nemzetközi, többnapos körversenyek vezető pozíciójában levő kerékpárost – általában – sárga mezben versenyeztetik. A trikót többnyire ünnepélyes keretek között, a rajt előtti percekben, a versenybíróság elnöke és a helység szépségkirálynője segíti fel a kerékpárosra, aki addig hordhetja, amíg az összetett verseny első helyén áll. A magyar kerékpárosok közül külföldön, nemzetközi körversenyen elsőként, negyven évvel ezelőtt, Szabó Lajos kapott sárga trikót.
Egyik-másik élsportoló a legfantasztikusabb indíttatás után lépett a siker útjára, de minden túlzás nélkül mondható, hogy Szabó Lajos esete egyedülálló. A főváros ostromakor, 1945 januárjában Szabóék a régi Aréna út egyik földszintes házában laktak, ahol az akkor 15 éves Lajos az ablakból nézte az utcai harcokat. A nagy lövöldözés közben látta, hogy az egyik orosz katona maga előtt tolt egy kerékpárt, de csak az ő házukig, mert valószínűleg ott jött rá, hogy bicikli nélkül könnyebb harcolni. Az orosz eldobta a kerékpárt, s ezzel útjára indított egy sportkarriert.
Ugyanis Szabó Lajos zsákmánya lett az addig hadizsákmányt képező bicikli, amit aztán megjavított annyira, hogy az első évben már túrázhatott vele. Azokban az években igen közkedvelt sporteseménynek számítottak a háztömb körüli versenyek, amikor is a nagymenők rajtja előtt tehetségkutató versenyeket rendeztek, a közhasznú – 
ismertebb nevén strapa – kerékpáros fiúknak. Természetes, hogy a kerek arcú Szabó Lajos – akit akkor neveztek el a bringások “Dagadtnak” – mindig az indulók, és egyre inkább az első helyen érkezők között volt. Éles FErenc, a korszak egyik legnagyobb kerékpárversenyzője figyelt fel rá és vitte magával 1947-ben az MTE kerékpáros szakosztályába.
Az ifimezőnyből 1950-ben “öregedett” ki, és akkor igazolt át az Újpesti Dózsába. Sorra nyerte a versenyeket, s így néhány hónap alatt I. osztályú versenyző lett. Nemzetközi mércével is komoly eredménynek számító első igazi siker, a már említett sporttörténeti eseményhez, a sárga trikóhoz fűződik. Az egykori NDK területének körversenyét 1951-ben a magyar válogatott nyerte a német és a csehszlovák csapat előtt. Szabó Lajos az ötödik napon vette át a vezetést, s kapta meg a sárga trikót – elsőként a magyar kerékpársport történetében. Jóllehet, a tíznapos küzdelemben végül is a harmadik helyen végzett, de ez semmit nem von le az elért siker értékéból. A győzelmet L. Meister, az NDK későbbi motorvezetéses világbajnoka szerezte meg, míg a második a magyar Kucsera Pál lett. Két évvel később az 1953-as év ismét nagy eredményt hozott “Dagadt” Szabónak. Öt év kényszerű kihagyás után ismét megrendezték 1953-ban a hagyományos Bécs-Budapest-Bécs kétnapos országúti viadalt. Az 514 kilométeres verseny egyéni győztese Szabó Lajos, a csapatküzdelmet Magyarország nyerte.
Tizenöt éven át versenyzett, ötvenszer volt magyar válogatott és 45 bajnokságot nyert. Jellezően hosszú távú menő volt, a 200 kilométeres magyar bajnokságban ötször volt első. Miután abbahagyta a versenyzést, az Újpestnek és a válogatottnak az edzője 1972-ig. Irányításával az újpestiek országúton szinte minden bajnokságot megnyertek. Verhetetlen csapatot kovácsolt a Magyar, Megyerdi, Mezei, Mészáros, Peterman, Stámusz, Tarapcsák, Török Győző összetételű együttesből. A válogatottal pedig 1966-ban érte el a legrangosabb eredményt: a magyar csapat nyerte meg a 20 napos mexikói körversenyt, és ugyanabban az évben a Békeversenyen Juszkó János és Megyerdi Antal szakaszgyőzelmet aratott.
A sportban eltöltött 25 év után merőben másfelé ívelt a pályája. Tűzoltótiszti, majd főtiszti iskolák befejeztével nem kisebb feladattal bízták meg, mint a Parlament tűzvédelmének az irányításával. Az ország házát 15 évig őrizte, parancsnoksága alatt egyetlen “rendkívüli esemény” sem történt. Ebben az évben már ezt a szolgálatot is más látja el, 1990 végén nyugdíjba vonult.
