Nyolcvannégy esztendős korában elhunyt Várhidi Pál labdarúgó, az 1960-as római olimpián bronzérmet nyert magyar válogatott tagja. Az Újpest egykori védőjét, az Aranycsapat tartalék játékosát november 12-én kórházban érte a halál.
Várhidi Pál 1931. november 6-án született Budapesten. Tizenegy évesen kezdte a labdarúgást, rövid kitérővel 1965-ig volt az Újpest sportolója. Csapatával 1960-ban magyar bajnokságot nyert, ebben az évben az olimpiai válogatottal bronzérmes lett a római ötkarikás játékokon. 1954 és 57 között tíz alkalommal volt tagja a válogatottnak, az 1954-es keret világbajnoki ezüstérmet nyert Svájcban, igaz akkor Várhidi nem lépett pályára. A vb-második csapatból még egy akkori játékos, Tóth József van életben.
Edzői pályafutása során a Vác, a BEAC, az Újpest, Göd és az Elektromos trénere, a nyolcvanas évek közepén Kuvaitban is dolgozott. Az Újpest vezetőedzőjeként négyszer vezette a bajnoki dobogó tetejére a csapatát. Több alkalommal volt a magyar válogatott pályaedzője, a B-válogatott trénere.
Várhidi Pál egy korábbi, MTI-nek adott interjúban elmondta, játékosként legnagyobb pillanata a londoni 6-3 volt, amelyen csak a cserepadon ült: “Óriási megtiszteltetésnek tartom, hogy az Aranycsapat tagjaként ott lehettem azon a mérkőzésen.”
Fia, Várhidi Péter a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt.
A fotón Göröcs János, Szűcs Lajos, Várhidi Pál, Fenyvesi Máté és Albert Flórián.
(MOB, fotó: MTI/Petrovics László, Illyés Tibor)
