Sportvezetőkkel találkozott csütörtökön Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár, majd a sajtó munkatársainak adtak tájékoztatást.
A Magyar Sport Házában megrendezett sajtótalálkozó két fő témája az új sportirányítás első időszakának, illetve a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program megalkotásához vezető útnak a bemutatása volt. Schmidt Ádám az új sportirányítás vállalásainak felsorolásakor emlékeztetett, a sportra továbbra is stratégiai ágazatként tekint a kormány, s fontos cél az átláthatóság, a hatékonyság növelése, illetve a bürokrácia csökkentése. Ennek szellemében alakult át az állami sportirányítás rendszere is. Az egyik fő változást a Nemzeti Sportügynökség szerepének újragondolása jelentette, amely korábban a hazai és nemzetközi sporteseményeket szervezte, most viszont jelentősen kibővült a feladatköre. Az új sportállamtitkárság határozott szándéka, hogy a döntési folyamatokba bevonja a köztestületek és a sportszervezetek vezetőit. Eddig 34 személyes találkozón vannak túl, és 11 szakszövetség vezetőivel a következő hetekben ülnek asztalhoz. Az utánpótlás működőképességének fenntartásához kulcskérdés a tao megőrzése. Az uniós engedélyezés jövő júniusban lejár, az EU-s döntéshozatalhoz szükséges dokumentáció november elején eljutott Brüsszelbe. A tao felhasználásának ellenőrzésében vannak elmaradások, ezért is erősítették meg létszámában az illetékes minisztériumi főosztályt, és tervezik a kontroll szigorítását is.
Váratlan feladatokkal is szembesült az új sportirányítás, elsősorban az ukrajnai háború nyomán kiéleződött gazdasági válság okán. Gyors kormányzati intézkedéssel sikerült hárommilliárd forint vissza nem térítendő támogatással megoldani a vizes sportágak működőképessége fenntartásához nélkülözhetetlen 78 uszoda üzemeltetését. A jövő évi budapesti atlétikai vb színvonalas lebonyolításával összefüggésben Schmidt Ádám kormánybiztosi megbízást kapott, és felállt egy, a szervezést irányító testület is.
A Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program részleteit Schmidt Gábor ismertette. Kiemelte a teljesítményalapú gondolkodást és finanszírozást, a pénzügyi háttér azonban egyelőre nem ismert, mert a már elfogadott 2023-as állami költségvetés is változóban van a gazdasági válság miatt. Az új programban nemcsak a tizenhat kiemelt, hanem az összes olimpiai sportág helyet kapott, mégpedig az öt karika szellemében, öt kategóriába sorolva (lásd táblázatunkat). Az osztályozás alapját az eddigi eredményesség mellett az elkövetkező ciklusok várható eredményessége jelentette. Néhány sportág magasabb polcra került – ilyen például a kerékpár vagy a vitorlázás –, mások pedig hátrább csúsztak, mint mondjuk a torna. Aktuális kérdés Liuék országváltása kapcsán (lásd keretes írásunkat) a korcsolyasport besorolása, erre az ügy végső lezárása után a MOB-bal egyeztetve, rugalmasan reagálhat majd az államtitkárság.
/fforás:nso.hu/Árvai Károly/
|
1. kategória (Párizsban és Los Angelesben, ill. a 2026-os téli játékokon jó eséllyel érmeket szereznek) 2. kategória (stabilan olimpiai pontszerzők, érmet is szerezhetnek) atlétika, cselgáncs, kerékpár, kézilabda, öttusa, sportlövészet, triatlon, vitorlázás 3. kategória (kvótaszerzők lehetnek Párizsra és Los Angelesre, valamint a 2026-os téli játékokra, illetve 4–8. helyre képesek) asztalitenisz, evezés, kosárlabda, ökölvívás, ritmikus gimnasztika, sí, snowboard, súlyemelés, szinkronúszás, szörf, tekvando, tenisz, tollaslabda, torna 4. kategória (2028-ban és 2032-ben ott lehetnek a nyári, illetve 2030-ban vagy 2034-ben a téli olimpián, esetleg 4–8. helyet szerezhetnek) curling, hegy- és sportmászás, íjászat, jégkorong, lovassport, műugrás, röplabda, táncsport 5. kategória (nem várható olimpiai kvalifikáció) baseball/softball, bob/szánkó, golf, görkorcsolya/gördeszka, gyeplabda, hullámlovaglás/kiteszörf, karate, labdarúgás, rögbi |
