Csütörtökön rendezik meg az M4 Sport – Az év sportolója-gálát, amelyen fény derül arra is, hogy a sportújságírók szerint ki volt 2016 legjobb magyar női sportolója. A szavazás győztese Hosszú Katinka, Kozák Danuta és Szász Emese közül kerül ki.
HOSSZÚ KATINKA – Görcsök nélkül
Londonban még „rágörcsölt”, hogy valóra válthatja gyermekkori álmát, Rióhoz közeledve viszont már mentális téren is profivá vált: „elengedte” az álmot, ami hozzájárult, hogy a brazil városban három arany- és egy ezüstérmet szerzett.
Már-már unalomig ismert a történet a bajai lányról, aki 2008-ban felkerekedett, hogy Los Angelesben folytassa tanulmányait – mert elsősorban ez volt Hosszú Katinka célja, amikor hátrahagyta itthoni életét, a bajai uszodát és minden mást. Persze az egyetemi ösztöndíj miatt nem hanyagolhatta el az úszást sem, s néhány hónap alatt gyökeresen megváltozott a sporthoz való hozzáállása (Peking után a „Mit szeretek a legjobban?” listáján az utolsó helyek egyikén állt az úszás…), olyannyira, hogy a 2009-es római világbajnokságon aranyérmet szerzett 400 méter vegyesen – és az év végén az újságírók a legjobb magyar női sportolónak választották meg.
Először. Mert – négyévnyi pauza után – a diadalmenet folytatódott.
A 2010-es margitszigeti és a 2012-es debreceni Európa-bajnokság még igazi sikersztori volt (mindkettőn három arannyal és egy ezüsttel zárt), de a köztes időszakot inkább a küzdelem és a miértek határozták meg. Edzője, Dave Salo már inkább amerikai tanítványaira fókuszált, Hosszú viszont csak a londoni olimpia után engedte el mestere kezét.
Ami azután történt, már tényleg mindenkinek ismerős: edzőjével (akkor még „csak” a barátjával), Shane Tusuppal ráléptek egy addig ismeretlen útra, amelyre sok-sok verseny, még ennél is több versenyszám és egy gyökeresen megváltoztatott felkészülési rendszer volt jellemző.
Már egy, közösen töltött év után jött a siker: a 2013-as világbajnokságon Hosszú Katinka 200 és 400 vegyesen is győzött. Aztán az esztendő végén újra bezsebelte az év legjobb magyar sportolónőjének járó díjat, miként egy, majd két évvel később is. A szakajtónyi (arany)érem meghozta a világ legjobb úszónője címet is 2015-ben, a rengeteg munka, a más szemléletmód pedig Rióban gyümölcsözött: Hosszú győzött 100 háton, 200 és 400 vegyesen (utóbbin világcsúccsal), míg 200 háton második lett. No meg újra az esztendő legjobb úszónője a világon.
KOZÁK DANUTA – Másik dimenzióban
Az extraklasszis kajakozó, Kozák Danuta korántsem sima úton jutott el riói diadalsorozatáig, amely során kétnaponta történelmet írt, így immár ötszörös olimpiai bajnok.
Leírni egyszerű: Kozák Danuta K–1 500 méteren címvédőként, a szám esélyeseként állt rajthoz a Rio de Janeiró-i olimpián, és elképesztő fölénnyel győzött. Ráadásként párosban és a négyessel is a dobogó felső fokára állhatott. Az UTE világklasszis kajakosának (diadal)útja azonban korántsem volt zökkenőmentes.
London kétszeres bajnoka (2012-ben egyesben és négyesben győzött) a 2015-ös világbajnoki válogatóversenyen kikapott Kárász Annától, így nem szállhatott harcba az olimpiai kvóta megszerzéséért a kvalifikációs viadalon.
2016 nyarára azonban a régi, bombaformában lévő (sőt, még annál is jobb) Kozák Danuta tért vissza a hadszíntérre: hazai vizeken visszaszerezte az őt megillető koronáját, majd a júniusi Európa-bajnokságon mutatott teljesítményével „üzent” az ötkarikás mezőnynek. Egyesben emlékezetes körülmények között nyerte meg a kontinensviadalt. A rajtbírók hibája miatt a döntő elején kéthajónyi hátrányt szedett össze, végül mégis magabiztosan nyert.
Miután az egyéni mellett párosban és a négyes tagjaként is győztesen szállt ki a hajóból a moszkvai Eb-n, nem volt többé téma, elbírja-e a három ötkarikás versenyszámmal járó terhelést – inkább, hogy Brazíliában is eséllyel pályázik a mesterhármasra.
A magyar kajakozó aztán augusztus 15. és 20. között kétnaponta írta újra a történelmet a Rodrigo de Freitas Lagúna vízén. A sorozat kezdetére gyomorfertőzést összeszedő extraklasszis K–2 500 méteren Szabó Gabriellával fogcsikorgatva győzött, megvalósítva ezzel a sportági Grand Slamet – ő lett az első magyar kajakos, akinek egyesben, párosban és négyesben is sikerült olimpiát nyernie.
Két nappal később megdöbbentő fölénnyel, a mezőnyre másfél hajót verve védte meg bajnoki címét egyesben, és lett a magyar kajak-kenu történetének első négyszeres olimpiai bajnoka. Újabb két nap elteltével pedig a női kajak négyes tagjaként – immár örömkajakozással – lépett sportága egy másik dimenziójába.
SZÁSZ EMESE – Ledobta a terhet
Kétségeit és megilletődöttségét is maga mögött hagyva, új emberként érkezett Rióba Szász Emese, aki Brazíliában vívóiskolát adott ellenfeleinek – cserébe olimpiai aranyérmet kapott.
Szász Emese fergeteges sikerrel adta meg az alaphangot a magyar sportolók szerepléséhez a Rio de Janeiró-i olimpián: a játékok nyitó napján megnyerte a női párbajtőrözők egyéni versenyét.
A vívó megannyi elszalasztott lehetőség és csalódás után ért fel 33 esztendősen a csúcsra, az elmúlt évtizedben folyamatosan ott toporgott a nagy diadal kapujában, a világversenyekről azonban sorozatban „csak” ezüst- és bronzérmeket sikerült elhoznia. Emellett számos sérülés zavarta, a korábbi ötkarikás játékok – különösen a 2012-es londoni olimpia – pedig a lelkén ejtettek nehezen gyógyuló sebeket.
A 2008-as pekingi játékokon a legjobb 16 között búcsúzott, négy évvel később az angol fővárosban pedig egyetlen asszót sem nyert meg. Ez annyira megviselte, hogy padlóra került, és elgondolkodott azon, hogy befejezi pályafutását.
Brazíliába azonban egy „másik” Szász Emese érkezett. Bemelegítésként kiváló formáját megcsillantva újabb bronzérmet szerzett a júniusi Európa-bajnokságon, a riói Szász Emese pedig lenyűgöző volt – a párbajtőröző klasszis pályafutása legfontosabb versenyére végleg levetkőzte korábbi kétségeit és megilletődöttségét. Első asszójában kissé nehezen melegedett be, azt követően azonban vívása varázsütésre megváltozott, bátran ment előre, semmivel sem hagyta magát kizökkenteni, és parádés sorozat után az olimpiai döntőben találta magát.
A fináléban, élete legfontosabb meccsén pedig ledobott mindenféle terhet. Ugyan az előzetesen jóval esélyesebbnek tartott olasz ellenfele, Rossella Fiamingo 11:7-es vezetésekor már a zsebében érezhette az aranyérmet, a végjátékban újra az ellenállhatatlan Szász Emesét láthattuk vívni: megfordította az állást, és arannyal tette teljessé éremgyűjteményét.
JELÖLTEK AZ ÉV FOGYATÉKKAL ÉLŐ NŐI SPORTOLÓJA CÍMRE
Két rutinos klasszis és egy üstökösként berobbant tinédzser verseng az év fogyatékkal élő női sportolója-díj elnyeréséért.
Biacsi Ilona évek óta a magyar paraatlétika kiemelkedően sikeres alakja. A harmincegy éves futónő a londoni olimpián szerzett bronzérme után Rio de Janeiróban ezüstöt nyert az 1500 méteres síkfutásban. Tapasztalt riválisa, Krajnyák Zsuzsanna eddig négy paralimpián szerzett érmet, egyéniben és csapatban összesen tizenegy olimpiai érem gazdája. A brazíliai paralimpián a csapattal tőrben ezüst-, párbajtőrben bronzérmet szerzett, míg női tőr egyéniben ugyancsak bronzérmes volt. A mindössze tizenhat éves, 2016-ban Európa-bajnoki címet szerző úszó, Papp Bianka első paralimpiáján két éremmel robbant be: 100 méteres hátúszásban a második, 200 méter vegyesen a harmadik helyen végzett, a magyar paralimpiai csapat legeredményesebb úszónője volt Rióban.
ÉV SPORTOLÓJA 2016 – a kategóriák szűkített listája (ABC sorrendben)
Az év férfi sportolója: Cseh László (úszó), Imre Géza (párbajtőrvívó), Szilágyi Áron (kardvívó)
Az év női sportolója: Hosszú Katinka (úszó), Kozák Danuta (kajakozó), Szász Emese (párbajtőrvívó)
Az év csapata: férfi labdarúgó-válogatott, női kajak kettes, női kajak négyes
Az év edzője: Dárdai Pál (Hertha BSC, labdarúgás), Kulcsár Győző (Szász Emese, vívás), Shane Tusup (Hosszú Katinka, úszás)
Az év labdarúgója: Gera Zoltán, Király Gábor, Nagy Ádám
Az év gólja: Ádám Martin gólja a Vasas-Újpest NB I-es bajnokin, Gera Zoltán találata a Magyarország–Portugália Eb-csoportmeccsen, Szalai Ádám gólja a Magyarország–Ausztria Eb-csoportmeccsen
Az év fogyatékos férfi sportolója: Osváth Richárd (kerekesszékes vívó), Sors Tamás (úszó), Tóth Tamás (úszó)
Az év fogyatékos női sportolója: Biacsi Ilona (atléta), Krajnyák Zsuzsanna (kerekesszékes vívó), Pap Bianka (úszó)
Az év fogyatékos csapata: férfi asztalitenisz válogatott, férfi 4×100-as atlétaváltó, női kerekesszékes vívóválogatott
Az év fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzője: Aranyosi Péter (Csonka András, asztalitenisz), Beliczay Sándor (Osváth Richárd, Hajmási Éva, kerekesszékes vívás), Horváth Péter (Tóth Tamás, úszás)
(Nemzeti Sport/Kovács Erika, Pircs Anikó, fotó: MOB/Szalmás Péter)
