Sokan a legrettegettebb vizsgálatok között tartják számon a vastagbéltükrözést, holott számos orvosi lehetőség van arra, hogy a kolonoszkópia ne okozzon fájdalmat
Sok tízezer vastagbéltükrözést végeznek évente országszerte a kórházakban, ám legtöbbször nem szűrésekre, hanem már kialakult panaszok miatti kivizsgálásokra kerül sor, holott 50 év felett minden egyes férfinak és nőnek indokolt lenne a vizsgálat elvégzése. Évente ugyanis 10 ezer embernél fedeznek fel vastagbélrákot, s 5 ezren bele is halnak a betegségbe – pedig a rákos elfajulásra hajlamos polipokat évekkel a rák kifejlődése előtt el lehetne távolítani, ezzel pedig nagy eséllyel elkerülni a rákot. A vastagbéltükrözéstől viszont sokan félnek és sok embernek van rossz emléke a kolonoszkópiáról, ezért – hazárdjátékot játszva – halogatják sokan a vizsgálatot.
– A bélfalon belül alig van fájdalomérző receptor, viszont a belek levegővel való feltöltése, megfeszülése, a kolonoszkópos eszköz mozgatása görcsös, feszítő fájdalmat okozhat. Ez nem törvényszerű, hogy bekövetkezik. Sok páciens van, akiknek nem okoz különösebb kellemetlenséget a vizsgálat, míg másoknál a panaszok miatt végig sem tudják vezetni az eszközt a vastagbélen. Ez függ a bélrendszer anatómiájától, kanyarulataitól, a bél esetleges gyulladásos betegségétől, a vizsgáló eszköz korszerűségétől, a vizsgálóorvos tapasztalatától és nagy mértékben a betegben munkálkodó félelemtől, aktuális lelkiállapotától is – vázolja dr. Csomós Ákos, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke.
A kórházakban, szakrendelőkben országszerte eltérő gyakorlat szerint nyújtanak ezekhez a beavatkozásokhoz bódítást, fájdalomcsillapítást vagy altatást. Sok múlik az adott intézmény gyakorlatán, kapacitásán, de a beteg informáltságán is.
– A legegyszerűbb, amikor tablettában vagy intravénás injekció formájában nyugtató, bódító gyógyszert adnak a páciensnek. Ez sok ellátóhelyen gyakorlat, mert nem kell hozzá aneszteziológus, az asszisztens is beadhatja, így viszonylag széles körben hozzáférhető. Előnye, hogy segíti az ellazulást és fájdalomcsillapító hatása is van, hátránya, hogy hatása egyénfüggő, sok betegnek ettől függetlenül fájdalmai vannak – magyarázza Csomós Ákos.
– A legkíméletesebb eljárás egy korszerű hatóanyaggal történő altatás. Az ultragyors hatású altatószer 1-2 percen belül hat, így a vastagbéltükrözésből vagy a gyomortükrözésből a páciens semmit sem vesz észre, a szakorvos és az asszisztens munkáját pedig segíti, hogy a beteg nyugodt, ezáltal a vizsgálat is gördülékenyebben, gyorsabban elvégezhető. A tükrözést követően az altatószer 20 percen belül kiürül a szervezetből, így egy óra múlva a páciens jellemzően bármiféle mellékhatás nélkül folytathatja a napját. Annyi kitétel van, ami minden altatott betegre vonatkozik, hogy kísérővel kell érkezni a vizsgálatra és nem szabad az altatás után autót vezetni – magyarázza a főorvos.
Csomós Ákos megjegyzi: az altatás a páciensnek és az orvosnak nyújtott előnyök ellenére sem elterjedt széles körben, mert kevés helyen van elegendő aneszteziológus szakorvos és szakasszisztens, aki biztosítaná az altatást, s fekvőbeteg-ellátásban külön finanszírozás sincs rá. Az altatásos vastagbéltükrözéshez vagy gyomortükrözéshez ezért sokszor csak magánellátás keretében lehet hozzáférni, ugyanakkor a vizsgálattól tartók számára mindenképp érdemes a helyi szakrendelőben vagy kórházban rákérdezni, hogy milyen fájdalomcsillapítási lehetőséget tudnak nyújtani, illetve van-e lehetőség altatásra.
– A vastagbéltükrözés vagy a gyomortükrözés kellemetlen, de az esetek többségében altatás nélkül sem elviselhetetlen, s halogatás nélkül, időben történő elvégzése akár életmentő is lehet. Ezért nem szabad, hogy bárkinek a kivizsgálását a félelme akadályozza meg: meg kell találni azt a módszert, amely mellett mindenki vállalhatónak tartja a tükrözést, akinél indokolt a vizsgálat elvégzése – jelenti ki a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke.
