Farkas Györgyi nem elégszik meg a B-szinttel!

farkas_gyorgyi2_jochapress_xlsport.jpgA Csepeli Csikó DSE-ben kezdte, a Csepeli DAC-ban folytatta Farkas Györgyi (képünkön) hétpróbázó, hogy azután 2006-tól a Budapesti Honvéd versenyzőjeként érjen el mind jobb eredményeket. Az olimpiai B-szintet már kétszer is teljesítette, de ezzel még nem igazán elégedett. Két edzés között válaszolt a mob.hu kérdéseire?

– Mikortól számítja igazán eredményesnek a pályafutását?

– Bár elég sok sérülésem volt, részsikereket így is elértem – így például a 2001-es, debreceni Ifjúsági Vb-n, ahol hetedik lettem -, de igazából az óta érzem magamat egyenesben, amióta Bakai József mesteredző 2003. őszén átvette a felkészülésem irányítását. A következő évben az olaszországi Grossetto-ban, a junior Vb-n újabb hetedik hely következett, hogy azután egy hosszabb, sérülésekkel teli időszak jöjjön.

– Mikorra került igazán egyenesbe?

– Józsi bácsival sok technikai probléma leküzdésén fáradoztunk. A minőségi ugrás ideje 2008-ban érkezett el. Ekkor nagy örömömre részt vehettem a pekingi olimpián, ahol 5760 pontot gyűjtve, a 43 fős mezőnyben a 28. helyen zártam.  

– A „változatosság kedvéért” 2009-ben két műtéten is átesett…

– Mivel a térd- és lábfej operáció miatt gyakorlatilag a teljes évem odalett, 2010-ben egész jól sikerült a visszatérésem. Előbb 5724, majd ősszel 5874 pontig jutottam. Az idei két, fő versenyemen pedig kétszer is (6059, majd 6068 ponttal) túlteljesítettem a 6000 pontos határt.

– Erről a szintről egyre nehezebb tovább lépni. Ha sikerül, mely számokban számít elsősorban újabb, megszerezhető plusz pontokra?

– Korábban éveken keresztül a súlylökés volt a leggyengébb számom, mostanra azonban nagyjából ott is helyükre kerültek a dolgok. Régebben a magasugrás volt a kedvencem; a térdműtétem előtt a 184 centin is átjutottam. Évekkel előbb a nyolcszáz méterért sem lelkesedtem, mára azonban ezt a számot is normál módon tudom kezelni. Tehát viszonylag kiegyensúlyozott vagyok, így minden próbában apró javulásokat szeretnék elérni.

– A B-szint ugyan elismerésre méltó, országonként egy-egy atlétának biztosítja is az olimpiai részvételt, de azért nem életbiztosítás.

– Így igaz, és semmiképpen sem dőlhetek hátra a karosszékben. Annál is inkább, mert a még tizenéves, igen tehetséges edzőpartnerem, Krizsán Xénia a hátralévő időben akár még ugrásszerű javulásra is képes lehet. Ezért is szeretném teljesíteni a 6150 pontos A-szintet, amire úgy érzem, reális esélyem is van.

– Erre az újabb előrelépésre idén hol lesz még lehetősége?

– Augusztus 19-20-án lépek pályára a kínai Shenzhen városában megrendezésre kerülő Universiadén, majd tíz nappal később a koreai Teguban, a 2011. évi felnőtt Vb kínálja a következő alkalmat. A többi majd 2012-ben derül ki.

– Kora miatt még hosszú éveket eltölthetne az atlétika élvonalában. Mennyi időre tervez előre?

– Amennyiben kijutok Londonba, az ottani eredményem sok mindent befolyásolhat majd. A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán végeztem. Ha eljön a visszavonulás ideje, ezen a területen szeretnék dolgozni. 

Információ és fotó: www.mob.hu / Jocha(Press) Károly