A soproni Szilas, aki bizonyította hűségét. Talán ez is egy magyarázat, hogy igazából sosem engedi el valaki az álmát szeretett sportjában: az olimpiai aranyérmet. A dobogó második foka már ismerős, mint ahogyan a két karikából álló tornaszer is. Éjt, s nappalt nem kímélve küzdött, dolgozott, hogy odaállhasson megmutatni. 2000, Sydney. Csollány Szilveszter olimpiai bajnok! Isten éltesse sokáig 50. születésnapján is!
A gyűrűkirály. Aki igazán megdolgozott a trónért. Egy olimpiai- és öt világbajnoki ezüstjével már-már rekordernek számított, és mivel közeledett a 30-hoz, mindenki fájó szívvel azt gondolta, ebből sosem lesz arany. Szerencsére, Csollány másképp gondolta. Pedig amikor kiköltözött az Egyesült Államokba, és edzősködni kezdett, úgy tűnt, feladja. Itthon egy vb kapcsán felmerült a neve, de valaki azt mondta, ne foglalkozzanak vele, halálra keresi magát Amerikában, le lehet írni. Tulajdonképpen ennek az embernek köszönheti Szilveszter, hogy ismét felszívta magát. Kemény munkába fogott, a szó szoros értelmében, hiszen az is megesett, hogy délelőtt az egyik gyorsétteremben sütötte a krumplit, takarította a parkolót, délután gyerekekkel foglalkozott, aztán ő maga is edzett. ’98-ban hazaköltözött, s egyre jobban érlelődött benne: nem az a fontos, hogy hány éves lesz Sydneyben, hanem az, hogy arannyal jön majd haza. A gyakorlata olyan erős volt, hogy kétség nem fért hozzá: 2000-ben végre a korona is felkerül a fejére.
Isten éltesse sokáig!
Forrás, fotó: youtube.com, AFP/William West