Beszélgetés Gyárfás Tamással, a MÚSZ újonnan megválasztott elnökével a borzalmakról, Katinkáról…
Doppingolták a közgyűlés előtt történtek?
Milyen szellemes… Áthallás van két kínos esemény között. Melyikre gondolt?
en most a rangos kihívójára, aki az úszószövetség elnöke akart lenni. 121-1-re verte. Egyedül őt nem tudta maga mögé állítani: Hornyák Viktor saját magára szavazott. Persze, nemcsak ezzel csinált magából bohócot. Amúgy jót mulatott rajta?
Nem. Nagyon rosszul éreztem magam. Ünnepelni jöttünk össze, hiszen nagyszerű évet zárt a magyar úszósport, és még szebbek előtt áll. Világbajnokságot rendezhetünk; új úszópalota épül; hat aranyat nyertek a versenyzők a rövidpályás világbajnokságon, ötöt az Eb-n, négyet az ifjúsági olimpián. A MOB pontversenyében a sportág toronymagasan végzett az élen – és akkor itt egy ember, aki rombol, mocskol.
Miért nem vezették ki a teremből?
Szólásszabadság van.
Akár fröcsögni, fröcskölni is lehet?
Ha humoromnál lennék, azt mondanám, hogy ez egy vizes sportág. Ez az ember a Széles Sándor nevét viselő műhely Facebook-oldalán hónapok óta gyűlölködik. Nem elégszik meg azzal, hogy engem gyaláz, ugyanezt teszi a felnőtt és az utánpótlás kapitánnyal, a főtitkár asszonnyal, a legeredményesebb klub vezetőedzőjével…
Feljelentősdi
Miért hagyják?
Mit tehetünk? Állítólag ez a demokrácia. Bár nem tudom, hogy a becsületsértésekre is vonatkozik-e a szólásszabadság. Hirdetheti, hogy az elnök évi 50 milliót tett zsebre, amikor – bár 1993 óta vezetem a szövetséget – soha egy forint bért vagy jutalékot nem kértem, és nem is kaptam. Leírhatja, hogy megfenyegettem Gyurta Dani édesapját, hogy agyonveretem? Mondhat bármit?! Hamis beállításában fél évszázaddal, évtizedekkel, évekkel korábban történtek elevenednek fel. Ne törődjünk vele?… Eleinte azt gondoltuk, jobb, ha semmire sem reagálunk, mert azzal csak felemelnénk. Igen ám, de az effajta hírekre mindig akadnak vevők. Ha nem jön rájuk cáfolat, könnyen azt hiszik, nyilván van mögöttük valami, ezért lapítanak. Viszont ha válaszolunk rájuk, akkor reklámot csinálunk neki. Kizárólag az újságíró kollégák jóérzésén múlott, hogy a választó közgyűlés előtt a sportpályafutásában számottevő eredménnyel még igencsak adós embert sehol nem kapták fel, mint az igazság bajnokát, holott Hornyák és csapata mindent megtett, hogy a figyelem középpontjába kerüljön.
Mi az, hogy a csapata?
Magyarul nem jól beszél. A háttérben mások fogalmazzák meg helyette a bejegyzéseket, a leveleket.
Leveleket?!…
Hosszan írt Julio Maglione FINA elnöknek, Cornel Marculescu FINA igazgatónak, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, Borkai Zsolt MOB-elnöknek, Bánki Erik parlamenti képviselőnek. Az ENSZ még nem került sorra… Egy a közös ezekben a dolgozatokban: valamennyiben feljelent bennünket. Mi építkezünk, ő rombol. elvezzük a Nemzetközi Úszó Szövetség megbecsülését, a kormány, a parlamenti pártok együttműködését, a szponzorok támogatását. Csoda, hogy senki sem fordult el tőlünk.
Ki mit tud?
Ki ez a Hornyák?
Igazán nem ismerem. Hallottam, hogy Ukrajnából költözött ide. Állítólag nyolcfős a szakosztálya. Korábban Debrecenben már sok gondja volt, de erről a helybéliek többet tudnak mesélni. Volt, hogy bilincsben vezették ki az uszodából. Később mintegy ötven szülő nyomására kénytelen volt a székhelyét Debrecenből Hajdúszoboszlóra áttenni. Edzői végzettséget Magyarországon nem szerzett. Ukrajnában sem szerepel az edzői nyilvántartásban. A közgyűlésen mindenkinek bemutatkozott. Akik addig az igazság bajnokát, a bátort kisembert látták benne, most közelről megismerhették. Provokált, mindenbe belekiabált… Sajnos, nem a sikerekről, hanem róla szólt a közgyűlés. Rendre kifejezésre juttatja az irántunk érzett megvetését.
Ahhoz képest… Nemcsak MÚSZ-elnöknek, hanem MÚSZ-főtitkárnak, MÚSZ-alelnöknek, MÚSZ elnökségi tagnak is jelentkezett. Olyannyira elhatárolódott önöktől, hogy bármely funkcióban csatlakozott volna önökhöz. Csak saját magától kapott bizalmat. Ennek ismeretében, nem értékelik túl egy kicsit?
Az az igazság, hogy ez a csodálatos úszóközösség tudja, miként kell egy edzést levezetni, miképp lehet nagy bajnokokat nevelni, a hazai vagy a nemzetközi úszó életben helytállni. Ilyen helyzetekre azonban nem vagyunk felkészülve – a tiszta ész logikája szerint számomra ez megmagyarázhatatlan.
erthetetlen, hogy valaki a saját fészkében végezze el a dolgát. es a legszomorúbb az egészben, hogy ilyen Hornyák-félék mindenütt vannak.
Hol a határ?
Elképzelhető, hogy a sok feljelentés közepette ennek a személynek a Hosszú Katinka elleni aljas támadásban is része van?
en soha nem tudtam elképzelni, hogy valaki idáig eljusson. Most már azt sem tudom, hol lehet a határ. Egyáltalán: van-e határ?…
Ön a Nemzetközi Úszó Szövetség alelnöke, az Európai Úszó Szövetség gazdasági vezetője, világszinten a sportág kommunikációját vezeti, a 208 országba eljutó angol nyelvű FINA Magazin főszerkesztője. Megvannak tehát a kapcsolatai. Árulja el, mit tud?
Mindent. Csakhogy, nyilván ön előtt is nyilvánvaló, a lapok, az újságírók soha nem adják ki az informátorukat.
Elgondolkoztató, hogy éppen a közgyűlés előtti órákban robbant a bomba. A jelek szerint semmi sem drága!…
Vigasztalódjunk azzal, hogy a közgyűlés kifejezésre juttatta a megvetését. Ha úgy tetszik egyedül én méltattam. Közöltem vele, hogy a ,,súgóival” ellentétben – akiknek a nevét többen is kapásból fel tudják sorolni – ő legalább színre lépett.
Mi lesz Katinkával?
Csak eljutottunk a lényeghez. Szerintem, semmi. Az Iron Lady úszik tovább. Gyorsabban, mint valaha.
es?
Ha rajtam múlik, nincs ,,és”… Magam a közgyűlésre nyolc oldalban írtam meg a hozzászólásomat, amelyben Hornyák szörnyűségeit cáfolom. Minden szót előre egyeztettem az érintettekkel. Egyikük sem örült, de Kiss Laci, Hargitay András, Szabó Tünde, Orendi Mihály, Sós Csaba, Tóth Ákos egyaránt hozzájárult, hogy felolvassam. Aztán amikor én következtem volna, szerintem valamennyiük örömére, ott, a helyszínen széttéptem az egészet. Felismertem, hogy méltatlan magyarázkodnunk. Szerintem, Katinkának is az.
Pedig a hírek szerint perre készül.
Mit bizonyít? Hogy nem szélhámos?… Hogy tiszta?… Erre vannak a doppingellenőrzések.
Az eredményeit ismerjük.
Akkor miről beszélünk?
Az interjú a Nemzeti Sport 2015. május 26-ai számában olvasható.
Fotó:Szaka József
