Adriano Galliani, a Milan korábbi vezérigazgatója a legutóbbi interjújában számos érdekes transzferlehetőséget árult el a múltból, valamint megnevezte karrierjének legnagyobb üzleteit és legnagyobb kudarcait is.
A 75 esztendős szakember 1986 és 2017 között 31 éven keresztül állt a klub alkalmazásában és Silvio Berlusconi jobbkezeként jelentős szerepe volt abban, hogy a Milan a világ egyik legsikeresebb klubja lett. Több mint három évtizeden keresztül Galliani volt a felelős az átigazolások lebonyolításáért és most felfedett számos kulisszatitkot.
Miért nem lett a Milan futballistája a Juventus-legenda Alessandro Del Piero vagy éppen a Roma-ikon Francesco Totti? Miért nem beszélt hosszú éveken keresztül Zlatan Ibrahimoviccsal? Mi késztette a klubot Andriy Shevchenko és Ricardo Kaká eladására? Az interjújában választ kapunk a kérdésekre és még több érdekességre fény derül.
“Az érkezésünkkor a klub gazdasági problémákkal bajlódott, de a csapaton belül volt egy fontos alap, amire építeni lehetett. A legjelentősebb igazolás Gullit és Van Basten volt, majd az azt követő évben Rijkaard. Nagyon jó volt a védelmünk. Sok bajnokot szerződtettünk, Van Bastentől kezdve Kakán keresztül, aki később visszatért a Milanhoz. Kakát örökre a szívembe zártam. Sheva óriási volt, akárcsak Ronaldinho, Weah, Boban és Savicevic. Tényleg nagyon sokan voltak.” – mondta Galliani.
“Két üzlet van, amiért a mai napig fáj a szívem. Az első Kaká eladása 2009-ben. Kétségbeesett voltam és nem akartam rábólintani az üzletre. Arra gondoltam, hogy Brazíliába utazok, hogy időt nyerjek. Florentino Perez, a Real Madrid elnöke azt mondta: »Csinálj, amit akarsz!« Végül bele kellett mennem. A másik Fernando Redondo esete. 2000-ben a Bajnokok Ligája legjobbja volt és megőrültem érte. Azt hittem, hogy lezártam életem egyik legjobb üzletét. Aztán az érkezése után megsérült és soha nem tudta megmutatni a csodálatos tehetségét. Pályafutásom legnagyobb csalódása volt, hogy nem élvezhettem itt a játékát. Játékosként és emberileg is rendkívüli volt.”
A MEGHIÚSULT TRANSZFEREKRŐL
“Nem túl sok évvel ezelőtt volt egy játékos, akinek csatlakoznia kellett volna a Milanhoz. Ő nem más, mint Carlitos Tevez. Roberto Baggio egy másik játékos, akit már az érkezése előtt 5 évvel vinni akartam. Két játékost nagyon sajnálok. Az egyik Alessandro Del Piero, akit a Padova 5 milliárd líráért felajánlott nekünk, de mi nem voltunk meggyőződve a transzfert illetően. A másik ilyen egy 16 éves srác volt a Sportingból, Cristiano Ronaldónak hívták. A klubja nagyon magas árat kért érte, mintegy 16-17 milliárd lírát. Hosszú ideig dolgoztunk Totti leigazolásán, ám soha nem akarta elhagyni a Romát.”
IBRAHIMOVICRÓL
“Felfigyeltünk rá, amikor az Ajaxban volt, de kevés gólt szerzett. Aztán Capello kezei alatt nagyon sokat fejlődött. 2006-ban már megállapodtunk vele, azonban a Calciopoli miatt minden meghiúsult. Zlatan hosszú ideig nem beszélt velem, amikor 2012-ben eladtam. Megígértem neki, hogy nem fogjuk eladni, de költségvetési okok miatt kénytelenek voltunk értékesíteni őt és Thiago Silvát is.”
KAKÁRÓL
“Tavaly megpróbáltam a Monzába vinni, de családi okoknál fogva Brazíliában maradt.”
CAPELLÓRÓL
“A Milanhoz jött, hogy a Primaverát irányítsa, aztán Liedholm segédje lett és menedzserré vált. Berlusconi úgy döntött, hogy lehetőséget ad neki az első csapat kispadján. Sok nagyszerű edzőnk volt a Milannál, de hárman írták meg a klub történelmét: Sacchi, Capello és Ancelotti. Fabio örökké a játékosok szívében marad.”
SHEVCHENKÓRÓL
“Őt nem a klub adta el, Sheva akart Londonba menni. Ez az ő döntése volt, nem pedig az enyém vagy Berlusconi elnöké. Egészen az utolsó napig megpróbáltuk meggyőzni, hogy maradjon a Milanban, de ő a Chelsea-be akart menni.”
EDZŐKRŐL
“Maurizio Sarri egyetlen lépésre volt a Milantól. Pep Guardiola soha nem volt közel a klubhoz. Néhányszor kapcsolatba léptem vele és megpróbáltam, de nem volt közel.”
COSTACURTÁRÓL
“Aláírt egy üres szerződést és rám bízta, hogy írjam rá a fizetését. Billy azonos szinten volt a többi nagy Milan védővel, Baresivel, Maldinivel és Tassottival.”
A MONZÁRÓL
“Ez egy szilárd klub, amely 100 százalékban a Berlusconi által vezetett Fininvest tulajdonában van. Berlusconival az a célunk, hogy a Serie A-ba vezessük és tartósan az élvonalban maradjon. Monzában születtem és gyerekkoromban a klub rajongója voltam. Ugyanakkor a második európai csapatom a Milan után mindig is a Real Madrid volt.”
