Nagy utat járt be a Jászkun Volán SC az alapítása óta eltelt tizennégy évben, az egykori „garázsműhely” ma már három teremben, nyolc asztallal várja a szolnoki asztaliteniszezőket. Egyvalami azonban nem változott a Zrínyi utcai udvarban: a családias légkör.
Lakner Gábor • Molnár László, a Jászkun Volán SC ügyvezetője elmondja, ő elsősorban a klub irányításával foglalkozik, így a szakmai munka leginkább az idősebb és a fiatalabb Szöllősi Péterre marad. Az apa-fia edzőkettős fáradhatatlanul üti a labdát a fiatalokkal. Persze a klubvezetőt sem kell félteni, a korábbi játékos kezében még mindig jól működik az ütő.
A hozzávetőleg negyven versenyzővel foglalkozó klub elsősorban az utánpótlás-nevelésben jeleskedik, már öt korosztályos Európa-bajnoki érmessel, mi több, ifjúsági olimpikonnal is büszkélkedhet. Az ígéretes fiatalok aztán idővel elhagyják nevelőegyesületüket, Szudi Ádám és Lakatos Richárd például már Németországban, a Bundesligában játszik. Az ifjúsági ranglistát vezető Molnár István Patrikot is kölcsönadták a Diósgyőrnek, a 17 éves versenyző fejlődésének mindenképpen jót tesz, hogy felnőttek között a legmagasabb osztálynak megfelelő Extraligában játszhat hétről hétre.
A Jászkun Volán SC korosztályos válogatottak sorát neveli • Fotó: L. G.
Saját csapatuk az NB II-es felnőttbajnokságban indul, itt szerepel a másik nagy reménység, a serdülőranglista éllovasa, Nagypál Márta is. A 15 éves sportoló remekül helytáll a mezőnyben, s rengeteg tapasztalatot gyűjthet a férfiak között. Az ellenfelek általában előbb azon csodálkoznak, Márti mégis hogyan játszhat a bajnokságban – egyébként szövetségi engedéllyel –, aztán pedig azon, felnőtt férfi létükre miképpen kaptak ki a serdülőkorú lánytól. Aki az idén – nem mellesleg – meghívót kapott a felnőtt Top–12 bajnokságra is.
„Mindketten a magyar asztalitenisz nagy reménységei, képességeik és szorgalmuk alapján bárhová eljuthatnak. A hazai versenyzők a serdülőkorban még Európa élvonalához tartoznak, az ifjúságiak között is helytállnak, utána azonban az U21-esek és a felnőttek között lemaradnak. Bízunk benne, hogy ők ezt is át tudják hidalni – mondja Molnár László, aki azt is hozzáteszi, Szolnokon szerencsére van kiből válogatni. – Városunkban nagy hagyománya van a pingpongnak, egyértelműen emelkedik a versenyzői létszám, folyamatosan érkeznek az új reménységek. A hetvenes évekkel nem lehet összehasonlítani a mai helyzetet, de azért az is nagy dolog, hogy megtelik mindhárom termünk.”
A Zrínyi utcai udvarhoz közeledve már messziről hallatszik a labdapattogás, látogatásunkkor a nemrég Budapestre költöző Molnár István Patrik is a nevelőegyesületében gyakorolt. A 17 éves versenyző jó formáját jelzi, hogy a magyar élvonalban játszó, finn színekben olimpiai résztvevő, a felnőtt-világranglista hetvenedik helyét elfoglaló Oláh Benedeket, valamint az ifjúsági korosztály egyik legnagyobb ígéretét, a szlovén Darko Jorgicot is megszorította.
„Örülök ezeknek az eredményeknek, bár azt sajnálom, hogy egyik mérkőzést sem tudtam megnyerni. Ez még több munkára ösztönöz, keményebben készülök, hogy a következő versenyeken a szoros végjátékokat a magam javára tudjam fordítani – mondja Molnár István Patrik, aki korábbi klubtársa, Szudi Ádám pályaívét szeretné követni. – Ebben a teremben kezdte ő is, ma pedig már a Bundesligában játszik. Kitaposta nekem az ösvényt, amelyen én is járni szeretnék, nekem Ádám a követendő példa.”
