Mikor valaki azt mondja, hogy nem fogyaszt tejtermékeket, kicsit furának nézhetjük, mert valljuk meg, sajt nélkül nehéz elképzelni az életet. Aztán felvetődik a kérdés, hogy ha nem tejtermékből, akkor miből és hogyan építi be szervezetébe a napi kalciummennyiséget az, aki mellőzi táplálkozásában a tejtermékeket.
Az elmúlt években a tejipari cégek reklámjainak száma az egekbe szökött, mondván, az ő termékük a leghatásosabb az egészséges csontok megmaradásáért vívott „harcban”. Ugyan a tejben tényleg megtalálható a kalcium, mégis számtalan olyan növényi eredetű táplálék van, melyről kevesen beszélnek.
A csontok karbantartásához 1000-1200 milligramm kalciumot kellene ennünk naponta.
Bármilyen étrend szerint éled mindennapjaidat, minden étkezésnél két-három kalcium-dús táplálékot kellene enned, hogy minél távolabb kerülj a csontbetegségektől. Ellentétben a tejjel, a növények a kalcium mellett C- és K-vitamint, ásványi anyagokat, káliumot, valamint magnéziumot tartalmaznak, melyek – egyebek mellett – szintén a csontra hatnak.
Ha már végképp száműzzük táplálkozásunkból a tejet, akkor az alábbi növényekből mindenképp együnk többet!
Az alábbi számok hozzávatőleges adatok, 2 dl-es űrtartalommal számolva.
- Kelkáposzta – 1 bögrében 180 mg
- Kendertej (kenderből desztillált vízzel turmixolva nyerik) – 1 bögrében 460 mg
- Narancslé – 1 bögrében 110 mg
- Tahini (szezámmagból készül, méghozzá pirított, porrá őrölt, olajjal kevert szezámmagból) – 1 evőkanálban 65 mg
- Fehér bab – 1 bögrében 120 mg
- Szójabab – 1 bögrében 175 mg
- Brokkoli – 1 bögrében 120 mg
- Földimogyoró – 1 bögrében 180 mg
- Mandula – 1 bögrében 200 mg
- Nyers édeskömény – 1 termésben 115 mg
- Feketeribizli – 1 bögrében 62 mg
- Aszalt sárgabarack – 1 bögrében 70 mg
- Füge – 1 bögrében 240 mg
- Articsóka – 1 közepes termésben 60 mg
- Pirított szezámmag – 100 grammban 740 mg
- Mák – 100 grammban 1400 mg
- Gomba – 100 grammban 200 mg
