Raduly József 1927. május 6-án született Budapesten. Nagyon fiatalon, a második világháború alatt előbb amerikai, majd szovjet fogságba esett. 1945 májusától 1950 decemberéig a Kaukázusban, éhezve és futballozva töltötte fogságát.
A hazatérése után a Szentlőrinci AC, a Füszért és a Bp. Postás játékosa is volt, majd ottani edzője, a legendás Baróti Lajos átvitte a Vasashoz, amelyben aztán hét bajnoki idényben 133 mérkőzést játszott és 21 gólt szerzett. Tagja volt a piros-kékek első Magyar Népköztársasági Kupa-győztes alakulatának (1955), az első bajnokcsapatának (1957 tavasz), illetve kétszer is elnyerte a csapattal a Közép-Európa Kupát (1956, 1957) – a Rapid Wien elleni, máig sokat emlegetett, 9-2-es meccsen két gólt is lőtt.
1959-ben egy lábtörés vetett véget élvonalbeli pályafutásának.
1955-ben két alkalommal játszott az A-válogatottban, a svájciak és a svédek elleni győztes meccsen – mostanáig ő volt a legidősebb még élő válogatott játékosa a magyar labdarúgásnak.
Visszavonulása után kisebb alakulatoknál edzősködött, a BKV Előre, a Csepel Autó, az Égszöv és a Szigetszentmiklós kispadján is ült, majd dolgozott a Vasas ifistáival, sőt, az angyalföldiek legutóbbi bajnokcsapatánál (1976-1977) ő és Berendy Pál voltak Illovszky Rudolf segítői. Közben belekóstolt egy másik szakmába is: egy ideig a Népsport újságírója is volt. (Forrás: mlsz.hu)
A Vasas örökös tiszteletbeli elnöke, a klub felejthetetlen Józsi bácsija 94 évet élt, halálhíréről a vasassc.hu számolt be hétfőn.
Emléke örök, nyugodjék békében.
Raduly József filmbe illő életéről az MLSZ TV-nek is mesélt nemrégiben:
A Vasas bejelentése Raduly József elhunytáról:
