Gyurta Dániel 27 századra volt az éremtől 100 mellen, Cseh László a legjobb idővel került a 200 vegyes fináléjába, Kozma Dominik harmadikként a 200 gyors döntőjébe, Hosszú Katinka pedig 100 gyorson finálézhatna, de inkább a hozzá közelebb álló számokra koncentrál szerdán – ez a rövid foglalata a magyar úszók kedd esti szereplésének. A jól sikerült délelőttöt követően délután egy éremben reménykedhettünk: Gyurta Dániel ,,ideiglenes” fő számában, 100 méter mellen ,,járt” dobogó közelben az eddigi eredményei alapján. Sajnos, ezúttal sem léphetett fel rá, akárcsak a londoni olimpián, most is 4. lett a rövidebbik távon, egy kézfejnyivel (27 század) maradva le a bronzéremtől (59.88). Dani kicsit csalódott volt, 59.50-en belül akart volna úszni, azzal akár az ezüstérmet is megszerezhette volna. ,,Összességében elégedett vagyok, de nem tagadom, van bennem némi csalódottság is – mondta a finálé után. – Nem is az érem miatt, hanem azért, mert nem tudtam 59.50 alá menni, pedig ez volt a célom mindenképp. Kicsit elkapartam szerintem – ez annyit jelent, hogy több kisebb tempót csináltam a kelleténél. A száz más műfaj, az elején megindult mindenki, láttam, mese nincs, menni kell velük, viszont ettől jöttek ezek a rövidebb tempók. Hiába, a döntő mindig különleges, most ezt ebből a szemszögből is megtapasztaltam…” Az esti programban fellépő elődöntősök vegyes élményekkel fejezték be futamaikat. Cseh László lehetett volna elvben a legboldogabb, hiszen jó idővel (1:58.00), az első helyen került be a fináléba, négyszeres címvédőhöz méltóan. Ugyanakkor két lihegés közben megjegyezte: ,,Jó volt ez, csak ne lenne ilyen fárasztó a vége… Alapvetően jól ment, jó úszás volt, de a végén még kellene egy kicsit gyorsulnom, ezt nagyon érzem. Holnap jobb lesz, nincs úszás délelőtt, igyekszem odatenni magam délután.” Másik indulónk, Verrasztó Dávid – a délelőtti, amúgy az egész uszodában felháborodást keltő malőr elszenvedője (egy figyelmetlenül irányított mobil tévés botkamerával ütközött az előfutamok során) – mindössze 11 századra volt a finálétól, de kilencedikként sajnos nem jutott tovább… ,,Ez rossz volt… A többit meglátjuk vasárnap. Nem mondanám, hogy a holnapi döntő hiányozna a 400-hoz… Mindegy, ez egy ilyen nap volt” – összegzett csalódottan Dávid, akitől persze elsősorban azt reméljük, hogy 400 vegyesen homorít a zárónapon. Hosszú Katinka már délelőtt úgy jellemezte a 100 gyorson való részvételét, hogy ,,ez poén”, délután, hogy ne essen ki a versenyritmusból, megint csobbant, és mutatván sokoldalúságát, még a finálét is kiharcolta az 5. legjobb idővel. Ám a szerdai bokros teendők (200 vegyes, 100 hát, előfutammal, elődöntőkkel) okán ennél nem lép tovább: ,,Élveztem ezt az úszást is, de nem indulok el a döntőben, sűrű a program holnap, és nem tervezem, hogy sprinter-karrierbe kezdek…” Kozma Dominik viszont garantáltan úszik a 200 gyors döntőjében: valami szédületeset produkált az első elődöntőben, 1:46.89-cel nyert – ez minden idők legjobb magyar eredménye textildresszben -, és végül harmadik idővel jutott a fináléba. Doma, az örök bohém – aki a verseny előtt két pillanattal is még a magyar médiacsapattal hülyéskedett a színfalak mögött – természetesen vidáman nyilatkozott: ,,Így kell ezt, délelőtt odacsördíteni a tejsavnak, aztán délután már menni erőből. Azért az is fontos volt, hogy egy számmal nagyobb gatyát vettem fel, délelőtt belepréseltem magam a 75-ösbe, de szorított ezerrel, most az eggyel nagyobban éreztem a lábamat, és ez segített is sokat. Jól ment, élveztem az úszást, a többit meglátjuk holnap.” Végül annyit illő megjegyezni, hogy bár a Velodromban nem született kedden érem, nem múlt el magyar dobogós helyezés nélkül ez a nap: a műugróknál a Kormos Villő, Reisinger Zsófia kettős bronzérmes lett a toronyugrók szinkron számában. Tény, csupán három páros indult, de mint mondták, a hölgyeknél az is művészet, hogy a versenyzők egészségesen érkezzenek meg az adott viadalra, mivel a 10 méter embert próbáló műfaj – most sem az érdeklődés hiánya, hanem a riválisok sorozatos sérülései okán alakult ki ez a helyzet. A bronz így is szépen csillog, és erőt adhat a folytatáshoz, hiszen a műugróktól is szép fejlődést remélünk a 2021-es budapesti világbajnokságig.
Fotó: Szaka József
