A saját terhességük alatt dohányzó nagymamáknak nagyobb eséllyel lesznek asztmában szenvedő unokáik, állítja egy új tanulmány. Ez a kedvezőtlen hatás akkor is érvényesül, ha az unoka édesanyja egyébként soha nem vett a kezébe cigarettát.
Az utóbbi évek egyik legérdekesebb felfedezése a biológiában, hogy a környezet (például a stressz, a táplálkozás, vagy éppen a dohányzás) hatására megváltozhat a genetikai anyag. Ez azt jelenti, hogy a DNS-molekulákhoz különböző kémiai csoportok (például metilcsoportok) kapcsolódhatnak. Ez az úgynevezett metilációs mintázat az életkor előrehaladtával változik.
Az egészségtelen életmód káros következményei nemcsak ránk, hanem leendő gyermekeinkre is veszélyt jelenthetnek, mert ezek a változások öröklődhetnek is. Vagyis a szülők életmódjának “lenyomatai” átkerülhetnek az utódokba. A folyamat során a genetikai állomány elsődleges információtartalma (a DNS-molekulák szekvenciája) nem változik meg, de a hozzájuk kötődő molekuláknak köszönhetően a gének működése módosul. Az úgynevezett epigenetikus öröklődésnek nevezett folyamat sokak szerint bizonyos betegségekre hajlamosíthat.
A kismamák dohányzása azonban nem csak az újszülött szervezetét károsítja, hatással lehet a harmadik generációra is. Erre világított rá az újonnan megjelent kutatás, amelynek keretében 45 ezer nagymama és 65 ezer unoka adatait tanulmányozták át Svédországban. Azoknál a gyermekeknél, akiknek a nagymamája az édesanyával való terhesség alatt dohányzott, 10-22 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki asztma.
„Mivel a légúti betegségben szenvedők száma az elmúlt évtizedekben drámaian megnövekedett, az új információk segíthetik az asztmakutatókat annak megértésében, hogy milyen rizikót hordoz, ha az előző generációk káros anyagoknak vannak kitéve” – írták az Európai Tüdő Alapítvány által alkalmazott szakértők egy sajtónyilatkozatban.
A kutatás következő szakaszában a nagyapák életvitelének hatásait fogják vizsgálni.
