„Az eddig jóváhagyott kérelmek közel 34 milliárd forintot juttatnak öt látvány-csapatsport – a kézilabda, a kosárlabda, a labdarúgás, a jégkorong, valamint a vízilabda – országos sportági szakszövetségeinek, továbbá ezeknek a sportágaknak a hivatásos és amatőr csapatainak.
A Nemzeti Sport Intézethez, illetve a hozzá hasonlóan szintén hatóságként működő öt kedvezményezett sportág országos szakszövetségeihez ugyanakkor eddig közel 94 milliárd forintnyi, szám szerint 1600-nál is több kérelem érkezett be azoktól, akik élni kívánnak a társasági adóból (TAO) származó közvetett állami támogatással” – ezekkel a mondatokkal foglalta össze annak az időszaknak a történetét Lukács Zsuzsanna, a Nemzeti Sport Intézet (NSI) főigazgató-helyettese, amely tavaly a hazai sport támogatási rendszerét alapjaiban megváltoztató törvénymódosítások életbe lépésével kezdődött meg.
Az öt csapatsport azért kerülhetett kedvezményezett, de úgy is lehet mondani, hogy irigylésre méltó helyzetbe, mert vitathatatlanul a hazai népszerűségi lista éllovasai. Az ország sportoló lakosságának 90 százaléka ezt az öt sportágat űzi, az igazolt sportolóknak pedig a 75 százaléka focizik, kézi-, kosár- vagy vízilabdázik, illetve hódol a jégkorongozásnak.
„A szakszövetségek és velük együtt a Magyar Olimpiai Bizottság közvetlenül az NSI-hez juttatták el a kérelmeiket, ezzel szemben a különféle sportszervezetek kérelmeinek felelős elbírálói és a támogatási igazolások kibocsátói maguk a sportági szakszövetségek voltak és lesznek a jövőben is – folytatta a főigazgató-helyettes.
– A társasági adójuk maximum 70 százalékát a magyar sport említett szereplőinek szánó vállalkozások döntéshozóinak a megnyeréséért hatalmas versenyfutás, úgy is fogalmazhatnék, hogy a várakozást is felülmúló roham indult el 2011-ben, párhuzamosan a sportfejlesztési terveket tartalmazó különféle kérelmek tömeges elkészítésével. Eddigi tapasztalataink szerint nem csupán a sport berkeiben vált gyorsan népszerűvé ez az új lehetőség, hanem a vállalkozási szférában is, amelynek számára távolról sem mindegy, hogy milyen adókedvezményeket vehet igénybe.”
Az eddig elfogadott kérelmek leendő haszonélvezői között a labdarúgó sport és annak szövetsége az éllovas, 17.5 milliárdnyi „TAO-s” forinttal, a kézilabdások (6 milliárd) foglalják el a második, a kosárlabdázók (3.4 milliárd) a harmadik helyet. Amint arról Lukács Zsuzsanna a T-Mobile Sporthír Szolgálatot tájékoztatta, a 10 millió forint feletti kérelmek teljesítése utó-finanszírozás formájában történik meg. Így lesz ez például a tatai edzőközpontba tervezett közös kézi- és kosárlabda csarnok felépítésénél, valamint a Vasas kopottas és elavult Fáy utcai Sportcsarnokának felújításával, illetve egy új szárny kialakításánál.
A személyi jellegű ráfordításokra, a képzésre, a versenyeztetésre, de ugyanúgy a tárgyi eszközök beszerzésére, nem utolsó sorban pedig az utánpótlás nevelés fellendítésére fordítható társasági adóforintok kiérdemléséért hamarosan – április elsejei határidővel – újra kérelmeket lehet benyújtani, továbbra is a tervezés hitelességének és a megvalósítás vállalt ütemének szigorú ellenőrzése mellett.
