Oroszországból egy arany-, egy ezüst-, és egy bronzéremmel tértek haza amatőr ökölvívóink. Az Eb-szereplésük értékelésére kértük őket.
Bacskai sorra nyeri a kupákat idén
Bacskai Balázs (Vasas-Süllős Boksz Team, aranyérem): – Úgy utaztam Oroszországba, hogy tudtam, jól felkészültem a tornára. Úgy éreztem, a formaidőzítéssel sem volt gond. Egyszerűen ki kellett jönnie a lépésnek. 2010-ben még nem kaptam ki és szerencsére ez az Eb végeztével is így maradt. Az elején nehezen lendültem bele, az első két meccsen nem pörögtem kellőképpen. Kell, hogy érezzem az igazi tét súlyát. Engem az dob fel, akkor teljesítek jobban. A fináléban egy olyan francia jött szembe velem, aki eddig egy súlycsoporttal lejjebb bokszolt. Azt mondogattam magamban, nehogy már idejöjjön újoncként és egyből megverjen mindenkit. Hát nem is vert, mert nem adtam rá neki sanszot. Most jöhetnek az újabb lépcsőfokok, a vb jövőre és aztán a londoni olimpia. Nőnek az elvárások velem szemben, de ez így természetes.
Káté Gyula (Unio Kispest, ezüstérem): – Jól ment a boksz Moszkvában, a korábbi sérüléseim sem zavartak már, fitten érkeztem. Csak a legvégén tudtak megverni. Az örmény fiú sokat táncolt, de úgy éreztem, hogy én vezetek. Sajnos a pontozók nem így látták és a taktikán már nem tudtam sikeresen változtatni. Nem vagyok elégedett. Most még nem is fáj talán annyira, mint évek múlva fog. Amikor nem azt mondják majd, hogy Káté Gyula, Európa-bajnok, hanem hogy Eb-második, vb-harmadik. Ott, akkor a ringben olyan minimális momentumokon múlik minden és mégis mekkora kihatással van az életünkre. De nem adom fel, jövőre a vb-n is az aranyért szállok ringbe, és ott már a londoni kvótát is megszerezhetem.
Darmos József (Vasas-Süllős Boksz Team, bronzérem): – Bíztam magamban az Eb előtt. Véleményem szerint
ennyi volt most bennem. Mindig a maximumra törekszem, most is kiadtam magamból mindent. A felkészülésemben talán segíthetett volna, ha van a súlycsoportomból edzőpartnerem. Régen nyertem nagyobb tornát és ősszel sérült voltam sokáig. A rossz formám viszont már a múlté, ezt bizonyítottam. Megyek tovább, a jövő évi világbajnokságon meg akarom szerezni a repülőjegyemet Londonba, ahol minimum pontszerzőként akarok hazatérni.
Kíváncsiak voltunk a MÖSZ értékelésére. A szövetség részéről, az alelnök, ifj. Süllős Gyula értékelte a három dobogós teljesítményét: – Bacskai Balázs évek óta dolgozik a kezünk alatt a Vasasban és számomra ő volt a biztos pont az Eb-n. Idén a kontinenstornáig mindent megnyert, nagyon örülök a sikerének. Káté Gyula csapatkapitányként jó példát mutat a fiataloknak. Szerencsétlenségére megint az ezüstérem került a nyakába, sajnos a pontozók nem mindig álltak az ő oldalán, de le a kalappal előtte is, hiszen az utóbbi időben sokat küszködött sérüléssel. A bronzérmes Darmos Józsefről tudni kell, hogy hatalmas szíve van, de sokszor önbizalomhiányban szenved és ezért fel kell tüzelni. Én itthonról sms-ben tartottam a kapcsolatot vele és próbáltam ápolni a lelkét. Gratulálok neki és az egész válogatottnak a moszkvai bravúrokhoz.
