Három döntő, mindháromban ezüstérem (Holló Balázs, a férfi és a női 4×200-as gyorsváltó), plusz négyvegyesen bónuszként egy bronz is (Zombori Gábortól) – nyitánynak éppen nem rossz, még ha tán az előfutamok alapján arany(ak)ban is reménykedtünk. Mivel azonban szinte mindenki a legjobbját hozta, nem lehet bennünk hiányérzet.
Bár a 400 vegyes reggeli előfutama után elsőrangúan nézett ki az összegzés: az első négy helyen magyar zárt. Más kérdés, hogy ennek az árát az esti döntőkben fizették meg a srácok, Holló Balázs és Zombori Gábor. Mindketten hősiesen jöttek, komolyan faragtak a reggeli idejükből, ám annyit már nem tudtak beletenni, hogy felvegyék a versenyt a délelőtt csupán utazgató görög Papastamosszal. Amikor a hellének legjobbja előnnyel fordult féltávnál, biztos volt, hogy behúzza, hiszen mellen a legjobb – bár a végén mindkét magyar srác hajrázott, végül maradt az ezüst és a bronz. Hanem Holló Balázs így már biztosan párizsi résztvevőnek tekinthető (csaknem másodpercnyit javított délelőtti A-szintjén), és vonal alatt jött be Zombori Gábor is (neki 200-on már van szintje).
Holló Balázs – aki nem győzte hangsúlyozni, mennyire örül, az időnek, az éremnek, és annak, hogy nem omlott össze féltávnál, mint az eddigi világversenyek fináléiban – itt még nem végzett: 50 perc múlva már a 4×200-as váltóban tempózott. Németh Nándor parádés olimpiai szinttel tette sínre a csapatot (1:46.11), aztán Márton Richárd és Holló Balázs is megtette, amit lehet, Kós Hubert pedig igyekezett megtenni a lehetetlent, felvenni a versenyt a litvánok rövidpályás 200-as világbajnokával, Danas Rapsysszal, ám érezhető volt, ez elég egyoldalú csata; az ezüst azonban meglett itt is.
Reménykedtünk, hogy lányaink esetleg nyerhetnek, de az izraeliek által összerakott négyes erősebbnek bizonyult: az Európa-bajnok Gorbenko az első hosszon komoly lökést adott a kvartettnek, és az általa felépített előnyt végig meg is tartották a többiek. A végén Pádár Niki fenomenálisan jött (soha nem úszott még 1:55-öt váltóban), öt méter kellett volna, hogy befogja az élen haladót, ám az ezüst így sem rossz a római bronz után – pláne úgy, hogy a négyből három versenyző gyakorlatilag még junior korosztályú. És mint a lányok utólag nem győzték hangsúlyozni: sosem sikerült még 7:52-t jönniük így együtt, azaz nekik ez óriási eredmény.
Az elődöntők krónikája pedig elsőrangú keddi folytatást sejtet: hatból öt úszónk lépett tovább, csak Kós Hubert gabalyodott be az 50 pillangóba („egyszer jó, egyszer nem, de alapvetően fogalmam sincs, hogy kell ezt a számot úszni, mert sohasem csinálom”). Ugyanezen a távon Szabó Szebasztián harmadik idővel finalista, ennél is nagyobb parádét rendezett 200 háton Molnár Dóra és Szabó-Feltóthy Eszter (1-2. – Dóra még picit javított is az olimpiai szintjén), Pádár Nikolett pedig második, Ábrahám Minna pedig hetedik idővel finalista 100 gyorson – és hozzájuk érkezik majd Késely Ajna és Kapás Boglárka 800-on. Izgi lesz, aligha kétséges.
A magyar döntősök eredményei
Férfiak
400m vegyes: 1. Apostolos Papastamos (görög) 4:10.83, 2. Holló Balázs 4:11.51, 3. Zombori Gábor 4:11.70
4x200m gyorsváltó: 1. Litvánia 7:08.04, 2. Magyarország (Németh Nándor, Holló Balázs, Márton Richárd, Kós Hubert – de: Kovács Attila, Magda Boldizsár) 7:09.59
Nők
4x200m gyorsváltó: 1. Izrael 7:51.83, 2. Magyarország (Ábrahám Minna, Késely Ajna, Molnár Dóra, Pádár Nikolett – de: Jakabos Zsuzsanna, Ugrai Panna) 7:52.92
A Három döntő, négy érem, három olimpiai szint bejegyzés először Hírpláza-én jelent meg.
