A kerékpársport Magyarországon soha nem látott sikereket ért el a párizsi olimpián két negyedik és egy tizedik helyezéssel. A Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke szerint ez nem véletlen, de ahhoz, hogy ez a trend folytatódjon és a jövőben még több olimpiai kvótánk legyen, a kormányzat, a vállalatok és a társadalom együttes erőfeszítésére van szükség. Schneller Domonkos a sportág jelenlegi helyzetéről, a kihívásokról, a százéves Tour de Hongrie-ról, egy esetleges országúti világbajnokság megrendezéséről és a jövőbeli tervekről is beszélt az index.hu-n megjelent interjúban.
A tavalyi évben Schneller Domonkos legfőbb célkitűzése a Magyar Kerékpáros Szövetség új elnökeként az volt, hogy csökkentse a kerékpársport „belépési korlátait”. Ennek érdekében országjárásba kezdett, hogy személyesen ismerje meg a sportág hazai helyzetét.
„Próbáltam minél több vidéki versenyre elmenni, minél több vidéki vagy főváros közeli klubba ellátogatni, és a gyakorlatban megtapasztalni, hol milyen munka zajlik. Emellett készülnek olyan térképeink is, amelyek azt ábrázolják, hogy az országban hol vannak fehér foltok, ahol nincs kerékpársport, hol van tetszhalott állapotban, és hol működnek erőtől duzzadó műhelyek” – mondta Schneller.
Az elnök szerint bár papíron meg lehet nézni, hogy egy klubban hány leigazolt utánpótlás-versenyző van, hány edző dolgozik, és milyen eredményeket érnek el, a valódi munka színvonalát csak személyesen lehet felmérni. Ezért járta be az ország számos pontját, többek között Siklóst, Pécset, Debrecent, Csömört, hogy közvetlen kapcsolatot alakítson ki a klubokkal és a legfontosabb műhelyekkel.
Az utánpótlás helyzete: félig tele vagy félig üres pohár?
A magyar kerékpársport utánpótlás-helyzetét Schneller kettős szemszögből értékeli. „Lehet azt mondani, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele. Nincs annyi fiatal az utánpótlás korosztályokban, mint amennyit szeretnénk. Egy ekkora országban több fiatalra lenne szükség ahhoz, hogy később, ahogy szűkül a piramis, Valter Attilához hasonló újabb versenyzők jöhessenek ki belőle.”
Az elnök szerint a piramis akkor áll jó lábakon, ha az alja szélesebb, mint a teteje. „Akkor tud kijönni két-három Valter Attila, ha alattuk van tíz-tizenkét Vas Barni, és alattuk pedig van száz olyan korosztálybeli versenyző, mint Szilasi Dani, Kovács Béla és hozzájuk hasonló kerékpárosok…”
Bár a számok nem csökkentek az utóbbi időben, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a kerékpársport népszerűsége csak most kezd igazán növekedni Magyarországon. „Nagyon alacsony bázisról indultunk. Ha Valter Attila vagy Vas Blanka jó eredményt ér el, és miattuk bejön tíz-húsz gyerek országosan, az már látható növekedést jelent a statisztikákban, míg más, hagyományosan erős sportágakban ez szinte észrevehetetlen lenne.”
Az elnök szerint a magyar kerékpársportot az olyan, hasonló népességű, de a sportágban előttünk járó országokhoz kellene közelíteni, mint Szlovénia, Belgium vagy Hollandia. „A szlovénoknál egyetlen csapatban, a Pogi Teamben (Tadej Pogacar háromszoros Tour de France-győztes világbajnok kerékpáros utánpótlás-csapata – a szerk.) kétszáz fiatal teker. Ha nálunk az egész országban ennek a fele versenyezne, én már elégedett lennék. Ha száz gyerek állna rajthoz egy U15-ös korosztályban cyclo-crossban, mountain bike-ban vagy országúton, az már stabil alapot jelentene.”
A jelenlegi helyzet azonban nem ilyen rózsás. Bár a Valter Attila utáni generáció (többek között Vas Barnabás, Takács Zsombor, Valent Márk vagy épp Endrédi Máté) erősnek tűnik, az utánuk következő korosztályban még nem látszik a folytatás. „Látok persze három-négy fiatalt, de nem látom ugyanezt a mennyiséget és minőséget.”
„Pontosan ezért indítjuk útjára a napokban a klubokkal és a bringás szervezetekkel közösen az Utánpótlás Kerekasztal nevű fórumot, amelyet évente kétszer – szezon kezdetén és végén – rendezünk meg, és azt várjuk tőle, hogy egymást segítve találjunk megoldást a toborzásra, tehetségkutatásra és tehetséggondozásra” – mondta az elnök.
Három út áll a kerékpársport előtt
Schneller Domonkos világosan fogalmazott: Tudomásul kell venni, hogy három út áll előttünk. „Az első, hogy marad minden a régiben, a jelenlegi esélyekkel futunk neki a világversenyeknek, szerzünk esetleg két-három kvótát az olimpián, és reménykedünk, hogy lesz néhány kiemelkedő versenyzőnk.
A második, hogy a sportkormányzattal közösen megtaláljuk azokat a forrásokat, támogatásokat vagy szponzorokat, amelyeket célzottan a sportág fejlesztésére tudunk fordítani, vagyis az éves működésre, a versenyzők és a klubok támogatására, edzők finanszírozására, utaztatásra és a műhelymunkára. Ez a jelenlegi költségvetésünknél kétszer, háromszor nagyobb forrást igényelne. Ebben az esetben például rendőrségi útzárakra is nagyságrendekkel többet kell költenünk az elegendő versenynap megteremtéséhez.
A harmadik út, hogy – szintén a kormány segítségével – növeljük a kerékpársport infrastruktúráját és létesítményellátottságát. Közút helyett zárt aszfaltos, illetve erdei pályákat, ún. VeloParkokat építünk – ahogy miniszterelnök úr is említette korábban –, Velodromok épülnek, Freestyle Parkok és egyéb létesítmények jönnek létre amellett, hogy a biztonságos közúti edzés lehetőségét ebben az esetben is biztosítani kell. Bármelyik utat választjuk, szükséges hozzá a kerékpáros szakmai közösség javaslata, a közvélemény szemléletformálása és az állam közvetlen segítsége.”
A kerékpársportban osztják a harmadik legtöbb aranyérmet az olimpián, szám szerint huszonkettőt. Nekünk azonban a párizsi játékokon nem volt férfi mountain bike-os kvótánk. Ahhoz, hogy legyen ilyen, három-négy-öt versenyzőnek kell gyűjtögetnie a pontokat. Ennek jelenleg nincsenek meg a feltételei – magyarázta az elnök.
A mountain bike-ban kevesebb pénz van, nincsenek olyan profi csapatok és szponzorok, mint az országúti kerékpározásban, ezért a tehetséges versenyzők 16-17, legkésőbb 20 éves korukban általában átülnek országúti kerékpárra. „Ha ez a helyzet fennmarad, akkor nem is lesz Magyarországnak kvótája. Itt tud, és ha fontosak a kvóták, akkor itt kellene, hogy az állam beavatkozzon a kerékpárszövetségen keresztül.” Schneller részletesen elmagyarázta, hogy nagyjából évi 100 millió forintba kerül egy újabb olimpiai kvóta.
„Kell edző, kísérő, aki viszi a versenyzőket, el kell jutni a versenyekre, kellenek autók, szállások, utazási költség, masszőr, plusz a technika. Négy-öt mountain bike-os versenyző, aki gyűjtögeti az UCI-pontokat, hozhat egy kvótát Magyarországnak, és az ő versenyeztetésük, a stáb, és így tovább, kerül ebbe az összegbe.”
Az elnök hozzátette, hogy hasonló a helyzet a pályakerékpárban is, ahol szintén sok kvótát osztanak. „Ott legalább ennyi befektetésre van szükség. Szalontay Sándor, aki amúgy önmagában is egy genetikai csoda, és tényleg odatette magát… Nos, még neki sem sikerült az olimpiai kvótaszerzés.”
A kerékpársport kiemelkedő olimpiai teljesítménye
Schneller Domonkos hangsúlyozta, hogy a magyar kerékpársport túlteljesített a párizsi olimpián. „Ha az állami támogatást olimpiai pontokra váltjuk, akkor a kerékpársport egészen biztosan az első háromban volt, ahol legjobban hasznosult a befektetés.”
A két negyedik hely (országúton Vas Blanka és Valter Attila) és a tizedik helyezés (Vas Blanka terepkerékpárban) azonban nem „organikus eredmény” volt az elnök szerint.
Ezek nem olyan eredmények, amelyekre számítani lehetett volna, hanem inkább kivételes teljesítmények. Nagyon bízom benne, hogy megismételhetők, de ilyen támogatási szint mellett elvárásként támasztani a kerékpársporttal szemben aránytévesztés lenne.
Az elnök szerint ezek az eredmények elsősorban a versenyzők és családjaik érdeme. „Nálunk minden egyes, már az U17-es korosztályban is eredményes versenyző mögött olyan család áll, amely hatalmas anyagi áldozatot hoz, pluszban feláldozza a szabadidejét, éves szinten tízezer kilométereket autózik, megtanul kerékpárt szerelni, és így tovább.”
„Természetesen a családok támogatása nélkül ez soha nem fog menni. De nem mindegy, hogy a hazai sportág, sportvezetés, állam, hazai cégek 100 befektetett egységből 6-ot adnak oda vagy 12-t, esetleg 30-at vagy 40-et. Nem mindegy, hogy a családoknak csak 60 egységet kell biztosítaniuk, vagy 94-et.”
Út a biztonságos kerékpározás felé: az új KRESZ jelentősége
A fiatalok utakra csábításában kulcsszerepet játszik a biztonság kérdése. Schneller Domonkos korábban javasolta, hogy az új KRESZ-ben szerepeljen a „sportkerékpáros” fogalma, és örömmel számolt be arról, hogy Lázár János miniszter többször is megerősítette: az új szabályozás alapelve az lesz, hogy a gyengébbet védi az erősebbel szemben.
„Magyarországon alapvető probléma a közlekedési kultúrával, hogy aki tehetősebb, nagyobb, erősebb járművet birtokol, abból nem fokozott felelősségérzet és alázat fakad, hanem egyfajta kiváltságosságtudat. Úgy gondolják, hogy a pénzükkel többletjogokat vásároltak az utak használatára, és ezt éreztetik is másokkal szemben, sokszor arrogánsan viselkednek” – fogalmazott az elnök.
Ezzel kapcsolatosan saját tapasztalatait is megosztotta. „Évente körülbelül hétezer kilométert tekerek Magyarországon és háromezret külföldön. Külföldön a háromezer kilométer alatt két-három atrocitás ér, Magyarországon hetente ér két-három atrocitás, függetlenül attól, hogy egyedül tekerek szabályosan az út szélén, vagy többen vagyunk.”
Az elnök bevallotta, hogy 18 éves kor alatt valószínűleg ő sem engedné ki saját gyermekét az útra. „Ezért is fontos a mountain bike szakág fejlesztése, mert az erdőben biztonságosabb környezetben lehet kerékpározni.” A sportkerékpáros fogalmának bevezetése mellett a másik fontos javaslat a másfél méteres oldaltávolság kötelező szabályként való bevezetése. „Ha ez a két dolog megvalósul, nagyságrendekkel javulhatnak a kerékpársport térnyerésének – közvetve pedig a jó eredmények – esélyei.”
Schneller türelemre intette az autósokat.
Lehet, hogy vesztek fél percet az életemből azáltal, hogy egy kerékpáros mögött megvárom, amíg kiérek a kanyarból, de ha a következő olimpián szeretnék drukkolni és tapsolni a bringás versenyzőinknek, akkor ezeket a fél perceket oda kell adnom. Az nem megy, hogy az aranyaknak örülünk, az olimpiai pontoknak örülünk, de fél percet nem szánunk rá az életünkből.
Az elnök azt is elárulta, hogy szeretné, ha minél több kerékpáros viselne testkamerát, és a durva közúti veszélyeztetések esetén feljelentést tennének. „Ebben a szövetség jogi támogatást is szeretne adni azoknak a kerékpárosoknak, akiket sérelem ért, és erről videós bizonyítékaik vannak. Szeretném, ha ezeknek az ügyeknek legalább egy része eljutna a bírósági szakaszig, és lennének olyan autósok, akik a viselkedésük miatt elveszítenék a jogosítványukat.”
A Tour de Hongrie fontossága és a fejlődő hazai mezőny
Az idei Tour de Hongrie kiemelkedő jelentőségű lesz a magyar kerékpársport számára. Schneller Domonkos szerint ez lesz „a magyar kör történetének eddigi legizgalmasabb versenye”, mivel nem csupán egy-egy külföldi csapatnak lesz magyar segítője, hanem teljes magyar sorok versenyzői mérkőznek meg egymással és a nemzetközi mezőnnyel.
„Pro Tour kategóriás versenyen soha nem fordult még elő a kerékpározás történetében olyan, hogy 15 magyar versenyző egy ilyen kategóriájú versenyen rajthoz álljon” – emelte ki az elnök. A verseny jelentőségét azzal szemléltette, hogy itt a magyar sportolók a világ legjobbjaival mérhetik össze képességeiket. „Ez olyan, mintha egy átlagos magyar labdarúgó Mohamed Szalah vagy Cristiano Ronaldo ellen léphetne pályára.”
A magyar kör nemcsak a fejlődés, hanem a kitűnés lehetőségét is megadja, tette hozzá a sportvezető. „Benne van a pakliban, hogy egy-két magyar versenyző úgy felhívja magára a figyelmet, hogy rövid időn belül valamelyik nagy csapatban találhatja magát. Ezeket a fiatal versenyzőket árgus szemmel figyelik, ugyanúgy, mint a labdarúgásban a játékosügynökök a fiatal tehetségeket.”
Schneller külön kiemelte, hogy szeretné közelebb hozni a Tour de Hongrie-t a magyar kerékpársport mindennapjaihoz. „Kezdeményeztem, hogy az idei versenyen minden eredményhirdetésnél legyenek ott tehetséges és a maguk korosztályában már eredményeket elért fiatal magyar versenyzők, akik felléphetnek a színpadra, átadhatják a díjakat. Ez egy fiatalnak olyan életre szóló élményt jelenthet, ami átlendítheti azokon a holtpontokon, ahol eldől, hogy versenyző lesz-e vagy sem.”
Szakember-ellátottság és fejlesztési tervek
A magyar kerékpársportban jelenleg nincs elég edző és utánpótlás-nevelő szakember, de Schneller szerint jó úton haladnak a probléma megoldása felé. „Most a sportállamtitkárság támogatásával tudunk bizonyos edzőknek havonta juttatásokat adni, és ez az idei évtől jelentősen növekedni fog. Egyrészt az összeg is nő, amit egy-egy edzőnek tudunk adni, másrészt az edzők száma is, akiket be tudunk vonni a programba.”
Az elnök ideálisnak azt tartaná, ha minden vármegyeszékhelyen, annak félórás vonzáskörzetében lenne olyan klub, ahol lehet kerékpározni tanulni és edzéseken részt venni. „Ez lenne az a lefedettség, amivel valamennyire már elégedett lennék. Ez ma nincs így, sajnos.”
A fejlesztéshez szükséges infrastruktúra kapcsán Schneller Domonkos újra kiemelte a legsürgetőbb feladatokat. „Szuper lenne, ha rendelkezésre állnának egyesületi kerékpárok, amiket a kevésbé tehetős családok gyerekei is igénybe vehetnek, ha lenne több kiépített pálya, mountain bike pályák akadályokkal, ahol lehet technikai elemeket gyakorolni, ha létesülnének veloparkok zárt utakkal, négy-öt kilométeres kritériumpályák, mint Debrecenben. Ezek azok az alapok, amik nélkül nincs kerékpársport.”
Világbajnokság Magyarországon?
Schneller Domonkos elárulta, hogy 2030-2031-2032 körül szeretnének országúti világbajnokságot rendezni Magyarországon, de akár hamarabb is készek lennének beugrani, ha erre lehetőség nyílna – például ha a Ruandában tervezett idei vb-t mégsem tudnák megrendezni.
Az elnök szerint három tényező miatt is bele mernének vágni egy ilyen rendezésbe. „Egyrészt benne voltam abban a csapatban, amelyik a 2017-es vizes világbajnokság létesítményeit fejlesztette, és láttam, hogy Magyarország képes megvalósítani egy ilyen nagy eseményt. Egy kerékpáros világbajnokság jóval kisebb kihívás, mint egy vizes vb.” Másodszor, a Tour de Hongrie évről évre fejlődött, 2022 óta Pro Tour-verseny, és sokan mondják, hogy alkalmas lenne arra, hogy World Tour-versennyé váljon. Harmadszor, Magyarország már sikeresen megrendezte a Giro d’Italia nagy rajtját, így megvan a szükséges szakértelem és tapasztalat.
„Pontosan tudom, ki az a száz ember ma Magyarországon, aki rendezett már ilyet, aki be tud ülni egy zsűriautóba, aki tudja biztosítani az útvonalat. A magyar rendőrség elképesztően sok tapasztalatot szerzett az elmúlt tíz évben. Mostanra felnőtt egy olyan generáció a rendőrségen belül is, amely már számos kerékpárversenyt biztosított, és pontosan tudja, mikor mi fog történni.”
Schneller hozzátette, hogy egy ilyen esemény költségeiről csak a kormány támogatásának ismeretében lehet dönteni, de ha a lehetőség felvetődne, a magyar kerékpáros társadalom egy emberként állna mögé.
Magyar Kerékpáros Szövetség
